Egy Egészség megközelítés
Mi az a One Health Program?
A One Health Program egy olyan alapvető koncepciót takar, amely a humán orvoslás, az állatorvoslás és a környezet egészségügy közös fellépését jelenti a globális egészségügyi kihívásokkal szemben.
A projekt részterületei
Nemzeti Laboratórium
A Nemzeti Laboratórium (NL) létrejöttének fő motivációja az volt, hogy Magyarországon egy olyan kutatási központ jöjjön létre, amely képes hatékonyan kimutatni, megelőzni és kezelni bizonyos fertőző állatbetegségeket, támogatja az állatgyógyászati gyógyszerfejlesztést, és vizsgálja az antimikrobiális rezisztencia (AMR) állategészségügyi és humán vonatkozásait. A labor célja, hogy kezelje az olyan kihívásokat, mint például a ragadós száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, és az AMR, amely egy lassan fejlődő, krónikus, de szinte visszafordíthatatlan jelenség, mely gyakran fatális kimenetelű fertőzéseket eredményez.
Az Antibiotikum-rezisztencia (AMR): Egy globális kihívás
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) azt jelenti, hogy a kórokozók már nem reagálnak a korábban hatékony gyógyszerekre, ami az emberiség egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásává vált. A predikciók szerint 2050-re az AMR lesz a vezető halálok az emberekben, megelőzve a daganatos megbetegedéseket és a szív-érrendszeri problémákat.
Az adatok ereje: Okos előrejelzések az élelmiszerláncban
A Nemzeti Laboratórium kutatásának célja, hogy adatgyűjtéssel és modern számítógépes módszerekkel előrejelezze az AMR kockázatát az állattartásban. Az összegyűjtött adatok között nemcsak az állatok antibiotikum-fogyasztása szerepel, hanem az egészségi állapotuk (pl. betegségek gyakorisága), termelési mutatók (pl. súlygyarapodás, elhullás). Különösen hangsúlyos a környezeti tényezők (pl. csapadék mennyisége, hőmérséklet-ingadozások, talaj minősége) figyelembe vétele, mivel ezek közvetve befolyásolhatják a kórokozók szaporodását és a baktériumok ellenálló képességét.
Bakteriofágok: A jövő antibiotikumai?
A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek kizárólag a baktériumokat támadják meg és pusztítják el, innen ered a „baktériumevő” elnevezés is. Az emberi és állati sejtekre teljesen ártalmatlanok. A fágok hihetetlenül elterjedtek a bioszférában; úgy vélik, hogy minden homokszemre nagyságrendileg tízmilliárd fág jut a Földön. Mivel a fágok hatásmechanizmusa alapvetően eltér az antibiotikumokétól, ígéretes alternatívát jelentenek az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben, ahol az antibiotikum már hatástalan.
Sertésparvovírus Térkép: Láthatatlan fenyegetések feltérképezése
A projektünk egyik célja olyan sertéseket érintő, „szubklinikai” vírusok feltérképezése, amelyek a legtöbb esetben nem okoznak látható tüneteket, mégis jelentős gazdasági kárt okoznak. A vizsgált vírusok közé tartoznak a sertésparvovírusok (PPV1, PPV2–8), a sertéscircovírusok (PCV2, PCV3, PCV4), az Atypical Porcine Pestivirus (APPeV) és az 1-es típusú parainfluenza-vírus (PPiV-1). Például a PCV3 a vizsgált telepek 93%-ában, a PPV1 59%-ában, az APPeV 67%-ában volt jelen.
Gyorsdiagnosztika és új vakcinák: Mycoplasma fókusszal
A Mycoplasma fajok a legkisebb élő szervezetek közé tartoznak, és rendkívül igényes, speciális tápközeget igénylő kórokozók. A hagyományos diagnosztikai eljárás (klasszikus izolálás) rendkívül lassú volt, általában két hétig, de egyes fajok esetében akár két hónapig is eltarthatott. Ez a lassúság akadályozta a gyors és célzott kezelést.
Új Vakcinák és Immunológiai Áttörések
A kutatási terület célul tűzte ki, hogy fellépjen a modern oltóanyagokat kísérő nem kívánt hatások, valamint a költséges immunterápiák és a konvencionális vakcinák hatékonysági/ártalmatlansági hiányosságai ellen. A cél a régi, olcsó vakcinák előnyeit egyesíteni az újgenerációs oltóanyagok hatékonyságával.
Kórokozóbank: A jövő kutatásainak alapja
A Nemzeti Laboratórium kórokozóbankja egy baktériumtörzs-gyűjtemény, amelyet az AMR-vizsgálatok és a fertőző betegségek kutatásának alapjaként hoztak létre. A gyűjtemény abban egyedi a nemzetközi standard törzsgyűjteményekhez (pl. ATCC, NCTC) képest, hogy utóbbiak általában csak néhány típusos törzset tartanak fent. Ezzel szemben a Nemzeti Laboratórium bankja országos lefedettséggel rendelkezik, és a hangsúlyt az élelmiszertermelés szempontjából kiemelt jelentőségű baromfira és sertésre helyezve néhány baktériumfajból számos, különböző eredetű izolátumot tárol (pl. E. coli, Enterococcus, Staphylococcus aureus).
Fermentált takarmány és probiotikumok: Egészségesebb állatok, fenntarthatóbb élelmiszer
A fermentált takarmány technológia az antibiotikum-felhasználás csökkentésének egyik kulcsalternatívája, amely a fenntarthatóságot is támogatja. A takarmány hazai termesztésű alapanyagokból és ipari melléktermékekből készül, mint például a DDGS (szárított gabonatörköly oldott anyagokkal), a CGF (kukoricaglutén-takarmány), vagy a sajtsavó. Ezeknek az élelmiszer-előállítási folyamatok során elkerülhetetlenül keletkező melléktermékeknek az újrahasznosítása kulcsfontosságú kutatási téma.
Mindent a projektről – első kézből. Szakértőink segítségével bemutatjuk a legfontosabb mérföldköveket. Hallgasd meg podcastunkat, vagy nézd meg videóinkat a részletekért!
HALLGASD MEG
NÉZD MEG
