Az állattartás költségeinek akár 80%-át is a takarmány teszi ki, amelyben hagyományosan a gabonadarák (pl. kukorica-búza) és a szója szerepelnek. Ezek ára azonban egyre magasabb, és mivel humán célra is használhatók, így világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az olcsóbb takarmányalapanyagok (mint például a repcedara vagy a gyapotmagdara) és az ipari-eredetű melléktermékek (mint például a DDGS és a kukoricaglutén) iránt. Ezek hátránya, hogy sok rostot tartalmaznak, nehezen emészthetők, és olyan anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek rontják az állatok takarmányfelvételét és a táplálóanyagok emészthetőségét.
A fermentálás (erjesztés) egy ígéretes megoldás ezekre a problémákra. A folyamat során különböző hasznos mikroorganizmusokat – például tejsavbaktériumokat – használnak, amelyek lebontják a nehezen emészthető takarmányösszetevőket, eltávolítják a káros anyagokat és javítják a takarmány ízét és táplálóértékét. Különféle technikák léteznek, mint a szilárd- vagy folyadékfázisú fermentálás, amelyekkel még a melléktermékekből is értékesebb, a baromfifajok (pl. brojlercsirke, tojótyúk) számára jobban hasznosítható takarmány készíthető. A fermentált takarmányok javítják a baromfifajok emésztését, növekedését és bélflóráját, miközben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását is. Emellett lehetőséget ad a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítására, így csökkentve a hulladékot és a költségeket. A jövőben a „precíziós fermentálás” még célzottabbá és fenntarthatóbbá teheti az állati takarmányok előállítását, hozzájárulva a környezetbarát állattartáshoz.