A cikk azt vizsgálja, hogy a bizonyos gombák másodlagos anyagcseretermékeként termelődő, hosszútávon komoly egészségkockázatot jelentő mikotoxin, az aflatoxin B₁ (AFB₁) hogyan jut át a tehenek takarmányából a tejbe, ahol karcinogén átalakulási terméke, az aflatoxin M₁ (AFM₁), megjelenhet—kiemelve ezzel a folyamat élelmiszerbiztonsági jelentőségét. A szerzők megállapították, hogy átlagosan a carry-over, azaz az aflatoxin átvitel a takarmányból a tejbe 1–2 %, de magasabb tejtermelés esetén akár 6 % is lehet. A legjelentősebb tényezők a tehén tejtermelésének mértéke és az AFB₁ bevitelének mennyisége; ezek egyértelműen korrelálnak az AFM₁ mennyiségével a tejben. Egyéb befolyásoló tényezők közé tartoznak a tőgygyulladásra utaló ún. szomatikus sejtszám a tejben, a szennyeződés forrása, az évszak, de a takarmány részecskemérete, illetve különböző beavatkozások hatásai—például vakcináció vagy adszorbens alkalmazása is szerepet játszanak az átvitel alakulásában. Többféle matematikai modellt is áttekintettek az átvitel leírására, de nincs olyan egyértelműen legjobb forma, amely minden esetben alkalmazható lenne. Következtetésük szerint az aflatoxinok tejbe jutását több tényező együttesen szabályozza, de a tej mennyisége és a takarmányban jelenlévő toxin mennyisége tűnik a legerősebb befolyásoló tényezőnek.