Bakteriofágok: A jövő antibiotikumai?
A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek kizárólag a baktériumokat támadják meg és pusztítják el, innen ered a „baktériumevő” elnevezés is. Az emberi és állati sejtekre teljesen ártalmatlanok. A fágok hihetetlenül elterjedtek a bioszférában; úgy vélik, hogy minden homokszemre nagyságrendileg tízmilliárd fág jut a Földön. Mivel a fágok hatásmechanizmusa alapvetően eltér az antibiotikumokétól, ígéretes alternatívát jelentenek az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben, ahol az antibiotikum már hatástalan.
A fágterápia elterjedése azonban globális kihívásokkal küzd. Bár a fágterápiát évtizedek óta alkalmazzák Grúziában, Lengyelországban és Oroszországban (Grúzia a globális szakértelem központja), az EU-ban és az USA-ban még kiforratlan a szabályozás, és a fágok gyógyszernek minősülnek, ami költséges klinikai vizsgálatokat követel meg. A szélesebb körű elterjedést akadályozza a kutatásra szánt források hiánya és a természetben előforduló fágok szabadalmaztatásának nehézsége.
A fágok legnagyobb gyenge pontja a kifejezett specificitás. Egy fág gyakran csak egyetlen baktériumtörzsre hat, ami miatt úgynevezett „fágkoktélok” (több fágot tartalmazó keverékek) alkalmazása szükséges a rezisztencia gyors kialakulásának megelőzése és a hatásspektrum kiszélesítése érdekében. A Nemzeti Laboratórium folyamatosan bővíti a fágbankját (mára több mint 200 izolátummal), melyben elsősorban az ESBL-termelő (kiterjedt spektrumú antibiotikum-lebontó enzimet termelő) Escherichia coli törzsek és a kutyák fülgyulladását okozó Pseudomonas aeruginosa törzsek ellen gyűjtenek fágokat. Már eljutottak az állatkísérletes fázisig az ESBL E. coli elleni koktélok tesztelésében.
Mindent a projektről – első kézből. Szakértőink segítségével bemutatjuk a legfontosabb mérföldköveket. Hallgasd meg podcastunkat, vagy nézd meg videóinkat a részletekért!
HALLGASD MEG
NÉZD MEG
