Az alprojekt egyik fő feladata, hogy az élelmiszerlánc folyamat- és driver-szemléletű megközelítésével a legfontosabb kémiai és biológiai kockázatokra fókuszálva (kiemelt célterületként kezelve az antimikrobiális rezisztenciát) feltárja a legfontosabb kockázati pontokat és lehetséges beavatkozási területeket. Az intézet szintetizáló feladatként a nemzeti labor projekt kutatásokban keletkező adatok komplex, holisztikus ’Egy egészség’ szemléletben történő elemzésével járul hozzá a jövő egyik legfenyegetőbb globális problémájának, az antimikrobiális rezisztenciának a megértéséhez és hatékony kezeléséhez. A nagy mennyiségű keletkező adat modern számítástudományi módszerekkel történő elemzésén keresztül célozzuk meg a magasabb szintű élelmiszerlánc-biztonságot.

Az állategészségügyben kapott adatokat a humán gyógyszerfogyasztási-, megbetegedés-és rezisztencia-adatokkal összekapcsolva, az azok közötti összefüggéseket statisztikai módszerekkel keresve, kockázatértékelési rendszer kidolgozását tervezzük, amely segít meghatározni az antimikrobiális rezisztencia kapcsán fellépő humánegészségügyi kockázatokat a teljes élelmiszerláncban. A kifejlesztett kockázatértékelési módszertan használható lesz más termékpályák elemzésére is. A kidolgozott keretrendszer segítségével a jövőben a környezetben terjedő rezisztencia monitorozásával meg tudjuk becsülni az állattartás valós antibiotikum-használatát, hozzájárulva a célzott intézkedések hatékonyságának növeléséhez.

Az alprojekt eredményei társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókban egyaránt hasznosulnak. Az élelmiszer eredetű megbetegedések, a rezisztens mikróbák számának csökkenése, valamint az esetleges megbetegedések könnyebb kezelése az életminőség javulását, az ismeretterjesztő kommunikáció a fogyasztói tudatosság növekedését segítik. Az átfogó kutatások összekötve az élelmiszerlánc különböző pontjait facilitálják az élelmiszerbiztonsági és -minőségi intézkedések hatékonyságát. Az antimikrobiális rezisztencia csökkenésének hatása az egész ökoszisztémára kihat, a csökkenő környezeti teher a növény- és állatvilágban is érezteti a hatását, melynek eredménye a biodiverzitás növekedése. A növénytermesztés állattenyésztés szektorain csökken az antimikrobiális rezisztencia okozta teher, ami a termelékenység növekedéséhez vezetve hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz. Az antimikrobiális rezisztencia csökkenés miatti hatékonyságnövekedés következtében a növénytermesztés és állattenyésztés kevesebb hulladékot fog termelni, ami hozzájárul a fenntarthatósághoz.