Az emberek számára egészséges élelmiszert csak egészséges állatok termelhetnek, ez az ún. One Health – Egy Egészség koncepció egyik legfontosabb alapvetése. Nem választható el ez alapján az élelmiszer-termelő haszonállatok egészségi állapota, az általuk elfogyasztott takarmány minősége, sőt a rajtuk elvégzett állatorvosi beavatkozások, kezelések, vakcinázások hatása sem az általuk termelt, emberi fogyasztásra szánt termékek minőségétől, biztonságosságától. Ezt az alapvetést szem előtt tartva kutatócsoportunk olyan sertésvírusok vizsgálatát tűzte ki célul, amelyek nem okoznak súlyos tünetekkel, elhullással járó fertőzéseket, ugyanakkor jelenlétük, önálló, de leginkább társfertőzések formájában – nagy valószínűséggel – káros hatással van az állatok egészségére, rontja termelési hatékonyságukat, közérzetüket, ellenálló képességüket, ezáltal olyan másodlagos, döntően bakteriális fertőzéseknek „ágyazhatnak” meg, amelyek leküzdésére fokozódik az állományok antibiotikum felhasználása.

Kutatócsoportunk ezért országos, felmérő jellegű vizsgálatokba kezdett az alprojekt keretében, amelynek során immár 24 hazai sertéstelepről gyűjtöttünk vérsavó-, rágókötél-, ill. herélésifolyadék-mintákat. Ezen mintákat megvizsgáltuk olyan, leginkább szubklinikai fertőzést okozó vírusok jelenlétére, amelyekről eddig hazánkban nem álltak rendelkezésre járványtani adatok. Megállapítottuk, hogy a reszketőkórt okozó atipikus sertés-pestivírus az állományok kb. 2/3-ában, a felső légúti fertőzést okozó sertés-parainfluenzavírus-1 az állományok 46%-ában, a sertések 3-as típusú circovírusa egy kivétellel valamennyi sertéstelepen, a különböző sertésparvovírusok (1–7-ig) pedig változó mértékben, de szintén nagy arányban, gyakran együttesen fordulnak elő sertésállományainkban.

Ezek mellett nem csak az adott kórokozó jelenétét, hanem állományon belüli fertőzésdinamikáját is megvizsgáljuk korcsoportonkénti, ún. keresztmetszeti mintavételekkel, ill. a mennyiségi meghatározásra is alkalmas valós idejű PCR-reakciók alkalmazása révén. Összehasonlító genetikai vizsgálatokkal feltérképezzük a talált vírusok eredetét, rokonsági, leszármazási viszonyait, ill. összehasonlítjuk őket egymással és a nemzetközi adatbázisokban elhelyezett, nyilvános szekvenciaadatokkal.

Ezzel párhuzamosan innovatív molekuláris patológiai módszerek felhasználásával vizsgáljuk az egyes vírusok szöveti megoszlását a célszervek, célsejtek azonosításával, valamint az általuk okozott elváltozások kórszövettani jellemzésével.
A kapott eredmények hozzásegíthetnek minket a vizsgált vírusok járványtanának, esetleges kórokozó képességének jobb megismeréséhez, ill. az ellenük való hatékonyabb védekezési módszerek kidolgozásához.