Publikációk

Enhancing the nutritional quality of low-grade poultry feed ingredients through fermentation: a review

Év: 2025

Folyóirat: AGRICULTURE-BASEL 2077-0472

Téma: SZENZORIÁLIS ÉS PROBIOTIKUM

Szerző: Tóth Tamás

Leírás:

Az állattartás költségeinek akár 80%-át is a takarmány teszi ki, amelyben hagyományosan a gabonadarák (pl. kukorica-búza) és a szója szerepelnek. Ezek ára azonban egyre magasabb, és mivel humán célra is használhatók, így világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az olcsóbb takarmányalapanyagok (mint például a repcedara vagy a gyapotmagdara) és az ipari-eredetű melléktermékek (mint például a DDGS és a kukoricaglutén) iránt. Ezek hátránya, hogy sok rostot tartalmaznak, nehezen emészthetők, és olyan anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek rontják az állatok takarmányfelvételét és a táplálóanyagok emészthetőségét.
A fermentálás (erjesztés) egy ígéretes megoldás ezekre a problémákra. A folyamat során különböző hasznos mikroorganizmusokat – például tejsavbaktériumokat – használnak, amelyek lebontják a nehezen emészthető takarmányösszetevőket, eltávolítják a káros anyagokat és javítják a takarmány ízét és táplálóértékét. Különféle technikák léteznek, mint a szilárd- vagy folyadékfázisú fermentálás, amelyekkel még a melléktermékekből is értékesebb, a baromfifajok (pl. brojlercsirke, tojótyúk) számára jobban hasznosítható takarmány készíthető. A fermentált takarmányok javítják a baromfifajok emésztését, növekedését és bélflóráját, miközben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását is. Emellett lehetőséget ad a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítására, így csökkentve a hulladékot és a költségeket. A jövőben a „precíziós fermentálás” még célzottabbá és fenntarthatóbbá teheti az állati takarmányok előállítását, hozzájárulva a környezetbarát állattartáshoz.

Unveiling the Role of Edaphic Microalgae in Soil Carbon Sequestration: Potential for Agricultural Inoculants in Climate Change Mitigation

Év: 2024

Folyóirat: AGRICULTURE-BASEL 2077-0472

Téma: SZENZORIÁLIS ÉS PROBIOTIKUM

Szerző: Tóth Tamás

Leírás:

A mezőgazdasági talajok hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, különösen a légköri CO₂-(szén-dioxid) szint csökkentésére. A talaj szerves széntartalmának növelése nemcsak a szénmegkötést erősíti, hanem a talaj egészségi állapotát és termőképességét is javítja. Az egyik ígéretes megoldás a talaj oltása élő mikroorganizmusokkal, köztük a mikroalgákkal, amelyek elősegíthetik a szén megkötését és stabilizálását. A mikroalgák – például a cianobaktériumok és zöldalgák – képesek közvetlenül a légköri szén-dioxid megkötésére, stabil talajaggregátumok kialakítására, valamint olyan anyagok (pl. enzimek, poliszacharidok) termelésére, amelyek fokozzák a talaj széntároló kapacitását. Emellett közvetett módon is hozzájárulnak a szénmegőrzéshez: elősegítik a növények növekedését, erősítik a stressztűrésüket, valamint serkentik a növényi gyökerek által a talajba juttatott szerves anyagok felhalmozódását.

Novel multitarget analgesic candidate SZV-1287 demonstrates potential disease-modifying effects in the monoiodoacetate-induced osteoarthritis mouse model.

Év: 2024

Folyóirat: FRONTIERS IN PHARMACOLOGY 1663-9812

Téma: GYÓGYSZERINNOVÁCIÓ

Szerző: Mátyus Péter

Leírás:

A humán és állatgyógyszer kutatás, fejlesztés és terápia eredményei kölcsönös hasznosításának előnyeit és lehetőségeit elemeztük egy 2024-ben megjelent közleményünkben (doi.org/10.3390/molecules29184475). Rámutattunk arra, hogy a humán K+F metodikáknak és a preklinikai eredményeknek, valamint a klinikai terápiának állatgyógyszer innovációban és állatgyógyászatban történő hasznosítása, illetve vice versa, miként lehetséges és célszerű. Az SZV-1287 gyógyszerjelölttel kapcsolatos közleményünk egy ilyen példaként is szolgál.
A Semmelweis Egyetemen indult, majd a Pécsi Tudományegyetemmel folytatott projektben egy a kémiai szerkezetében és hatásmechanizmusában is új (ún. MAMUT-elv alapján) tervezett, több támadáspontú fájdalomcsillapító hatású vegyület preklinikai fejlesztése során (a toxikológiai vizsgálati fejlesztést a Toxicoop végezte), különös figyelmet szenteltünk a gyógyszerjelölt (melynek humán fázis I klinikai vizsgálata is megkezdődött) degeneratív izületi gyulladás (osteoarthritis, OE) kezelésére való alkalmasságának vizsgálatára. E fájdalmas betegség ugyanis sokakat érint, ugyanakkor szintén nagy az előfordulása a társállatok körében. Mindazonáltal, a kezelésére rendelkezésre álló gyógyszerek nem tekinthetők optimálisnak. A biológiai vizsgálataink eredményei különösen kedvezőnek bizonyultak. Megállapítottuk, hogy az SZV-1287 vegyület komplex fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és chondroprotectív hatásával nem csupán az arthritis tüneti kezelésére lehet alkalmas, hanem a betegség progresszióját gátló (ún. disease-modifying) hatása is várható. Az ATE kutatóinak véleménye szerint, a PTE-n kidolgozott rágcsáló OE modellel történt komplex biológiai minősítő rendszer, bizonyos társállatok ízületi betegsége esetén is relevánsnak tekinthető, így eredményeink, metodikai szempontból, túlmutatnak a humán gyógyszerkutatási területen és bizonyos metodikák honosítása célszerű az állatgyógyszer innovációban is.

Effects of SZV-2649, a new multiple ion channel inhibitor mexiletine analogue

Év: 2024

Folyóirat: SCIENTIFIC REPORTS 2045-2322

Téma: GYÓGYSZERINNOVÁCIÓ

Szerző: Mátyus Péter

Leírás:

Ezt a projektünket a szív bizonyos ritmuszavarainak (aritmia) gyógyszeres kezelésére alkalmas új gyógyszerjelölt vegyület azonosítási és fejlesztési szándékával indítottuk. A kardiovaszkuláris betegségek vezető halálokot képeznek számos fejlett országban, melyeknek – nem csekély hányadban – a halálozás oka szívkamrai vagy pitvari fibrillációval áll összefüggésben. Ezeknek az aritmia típusoknak gyógyszeres kezelése azonban nem tekinthető megoldottnak. A Semmelweis Egyetemen indult, majd a Szegedi Tudományegyetemmel folytatott projektben egy a kémiai szerkezetében és hatásmechanizmusában is új, SZV-2649, vegyülettel kapcsolatos preklinikai vizsgálataink alátámasztják, hogy több-komponensű ioncsatorna gátló hatásának köszönhetően, komplex (Ib, III és IV osztály típusú) antiaritmiás hatás kifejtésére képes és igazoltuk, hogy alkalmas lehet a kamrai és pitvari fibrilláció kezelésére. Érdemes kiemelni, hogy az SZV-2469 kutyán is gátolta a kísérletesen indukált pitvar fibrillációt. Mindez felveti az állatgyógyászati alkalmazás lehetőségét is.

Some Aspects and Convergence of Human and Veterinary Drug Repositioning

Év: 2024

Folyóirat: MOLECULES 1420-3049

Téma: GYÓGYSZERINNOVÁCIÓ

Szerző: Mag Patrik

Leírás:

Meglévő gyógyszerek új célokra – lehetőségek a humán és állatorvosi gyógyászatban
Egy új gyógyszer kifejlesztése hosszú és költséges folyamat, amely sokszor több mint tíz évet és milliárdos beruházást igényel. Ezzel szemben a gyógyszer-repozicionálás – vagyis már engedélyezett készítmények új betegségek kezelésére való alkalmazása – gyorsabb, olcsóbb és kevesebb kockázattal jár. Ebben az áttekintő tanulmányban bemutatjuk, milyen lehetőségeket rejt ez a stratégia az emberi és állatgyógyászati területen, külön-külön és közösen. Különös figyelmet fordítottunk az onkológiai alkalmazásokra: például egyes gyulladáscsökkentő szerek, mint a COX-gátlók, ígéretesnek bizonyulnak kutyák daganatainak kezelésében. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bár a gyógyszer-repozicionálás előnyei jól ismertek, az állatorvosi területen még mindig kevéssé használt eszköz. Ezért javasoljuk egy „One Health” szemléletű, közös ember–állat gyógyszer-repozicionálási platform létrehozását, amely ösztönözné az együttműködést az akadémiai, ipari és hatósági szereplők között. Meggyőződésünk, hogy ez új lendületet adhatna az innovációnak, miközben javítaná a betegek – legyenek azok emberek vagy állatok – gyógyulási esélyeit.

Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Florfenicol in Plasma and Synovial Fluid of Pigs at a Dose of 30 mg/kgbw Following Intramuscular Administration

Év: 2023

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Mag Patrik

Leírás:

Florfenikol vizsgálata sertések ízületi fertőzéseiben – célzott antibiotikum-használat a gyakorlatban
A florfenikol egy széles hatásspektrumú antibiotikum, amelyet jelenleg főként a sertések légzőszervi betegségeinek kezelésére használunk. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ez a hatóanyag alkalmas lehet-e ízületi fertőzések – elsősorban a Streptococcus suis által okozott arthritis – kezelésére is. Ennek érdekében megmértük, hogy a florfenikol milyen mennyiségben és milyen időtartamra jut el a vérplazmába és az ízületi folyadékba egy egyszeri intramuszkulárisan alkalmazott 30 mg/ttkg dózist követően. Emellett laboratóriumi vizsgálatokkal értékeltük a hatóanyag baktériumölő képességét a magyarországi S. suis törzsekkel szemben. Eredményeink alapján kiszámítottuk a hatásos dózistartományokat – vagyis azt, hogy milyen koncentrációban és milyen hosszú ideig kell jelen lennie a gyógyszernek a szervezetben a fertőzés megfékezéséhez. Munkánk rávilágít arra, hogy mennyire fontos az antibiotikumok célzott alkalmazása a fertőzés helyén, és hogy milyen szerepe van ebben a farmakokinetikai és farmakodinamikai vizsgálatoknak. Ezek az eredmények segítenek abban, hogy hatékonyabban kezeljük az állatokat, miközben csökkentjük az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának esélyét.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Escherichia coli Isolates from Clinical Cases of Turkeys in Hungary (2022–2023)

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás során 70 darab Escherichia coli (E. coli) baktériumtörzset vizsgáltak meg, amelyeket Magyarország különböző pontjairól származó klinikai tüneteket mutató pulykákból izoláltak. Ezek a baktériumok a baromfitenyésztésben komoly gazdasági károkat okozhatnak, és az antibiotikum-rezisztencia miatt nehezebben kezelhetők.
A vizsgálat során az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességet (rezisztenciát) tesztelték. Az eredmények riasztóak: a törzsek 64,3%-a ellenállt az amoxicillinnek, ami egy gyakran használt antibiotikum. Az amoxicillin–klavulánsav kombinációval szembeni 25,7%-os rezisztencia arra utal, hogy a baktériumok nagy része úgynevezett béta-laktamáz enzimeket termel, amelyek képesek lebontani ezeket a gyógyszereket.
A legmagasabb rezisztenciaszintet neomicinnel szemben mérték (74,3%), amely egy aminoglikozid hatóanyag. Különösen aggasztó, hogy a humán gyógyászatban is kritikus jelentőségű antibiotikumokkal – például enrofloxacinnal (28,6%), ceftriaxonnal (8,6%) és kolisztinnel (7,1%) – szemben is kimutattak rezisztenciát. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek, hogy az antibiotikumok felelőtlen használata az állattenyésztésben hosszú távon az emberek számára is veszélyt jelenthet.
A kutatók az eredményeket összevetették a humán kórházi adatokkal, és azt találták, hogy a legtöbb antibiotikum esetében hasonló mértékű volt a rezisztencia. Egyedül a neomicin esetében volt jelentősen magasabb az állati eredetű törzsek ellenállóképessége, amit a gyógyszer eltérő állatgyógyászati használata magyarázhat.
A kutatás fontos üzenete, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérni az antibiotikum-rezisztencia alakulását, és felelősségteljesen kell alkalmazni az antibiotikumokat – nemcsak az emberek, hanem az állatok egészsége érdekében is.

Antibiotic resistance genes in Escherichia coli–literature review

Év: 2025

Folyóirat: CRITICAL REVIEWS IN MICROBIOLOGY 1040-841X 1549-7828

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

Az antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívása, amely nemcsak az emberi, hanem az állategészségügyet és a környezetet is érinti. Ez az irodalmi összefoglaló az Escherichia coli (E. coli) nevű baktérium antimikrobiális rezisztenciájának genetikai hátterét mutatja be – különös tekintettel azokra a génekre, amelyek lehetővé teszik számára, hogy túlélje az antibiotikumos kezeléseket. Az E. coli gyakori kórokozó az állattartásban, különösen a baromfi- és sertéstenyésztésben, de egyes változatai az emberekre is veszélyesek lehetnek. A tanulmány részletesen tárgyalja, hogy az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG-k) hogyan terjednek horizontális géntranszfer révén – például plazmidok, transzpozonok vagy integronok segítségével. Az összefoglaló több tucat különféle rezisztencia-gént mutat be: például a blaTEM, blaCTX-M vagy blaSHV a β-laktám antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát közvetítik, míg a tet gének a tetraciklinekkel szembeni védelmet biztosítják. Külön említést kap a mcr-géncsalád, amely a kolisztin – egy utolsó vonalbeli antibiotikum – iránti rezisztenciát kódolja. Az E. coli génjeinek terjedése nem csak az állatok között, hanem az élelmiszerláncon és a környezeten keresztül az emberek felé is történhet, ezért a tanulmány hangsúlyozza a One Health megközelítés fontosságát: az emberi, állati és környezeti egészség összekapcsolódását. Az összefoglaló alapján világos, hogy az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításához összehangolt kutatásra, surveillance-rendszerekre és felelős antibiotikum-használatra van szükség világszerte.

Antimicrobial Susceptibility and Toxin Gene Profiles of Commensal Clostridium perfringens Isolates from Turkeys in Hungarian Poultry Farms (2022–2023)

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás során a magyarországi pulykatelepeken előforduló Clostridium perfringens nevű baktériumot vizsgálták. Ez a baktérium általában jelen van az állatok bélrendszerében, de bizonyos körülmények között súlyos megbetegedést, például nekrózisos bélgyulladást okozhat. A tanulmány célja az volt, hogy feltérképezze ezen baktériumok antibiotikum-érzékenységét, valamint toxintermelő képességét – vagyis azt, hogy milyen betegségeket előidéző géneket hordoznak.
A vizsgálat során 1486 törzset gyűjtöttek be egészséges pulykákból, különböző magyarországi régiókból. A laboratóriumi elemzések kimutatták, hogy a legtöbb baktérium a természetben gyakran előforduló toxintermelő génekkel rendelkezik, az alpha toxin termelésért felelős gén az összes izolátumban azonosítható volt, a beta toxin (24,0%), a beta2 toxin (15,8%), a netB toxin (3,4) és az epsilon toxin (2,7%) termelésért felelős gének is kimutathatóak voltak, amelyek a madarakban előforduló megbetegedések szempontjából kiemelten fontosak.
A rezisztenciavizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a Clostridium perfringens törzsek többsége (87,7%) érzékeny volt amoxicillin antibiotikumra. Ugyanakkor aggodalomra %)ad okot, hogy a magas rezisztens linkomicinre (88,4%), vagy a nagymértékű rezisztencia klindamicinre (56,2%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy ezeknek a szereknek a túlhasználata elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését, ami nehezíti a későbbi kezeléseket.
Összefoglalva, a tanulmány fontos adatokkal szolgál arról, hogy milyen toxintermelési profillal és antibiotikum-rezisztenciával bírnak a baromfiállományban megtalálható Clostridium perfringens baktériumok. Ez segíthet a jövőbeli megelőző intézkedésekben és hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez is.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Escherichia coli Isolates from Clinical Cases of Geese in Hungary Between 2022 and 2023

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte komoly fenyegetést jelent mind az állatok, mind az emberek egészségére nézve. Egy nemrégiben készült magyar kutatás 2022 és 2023 között klinikai mintákból származó lúdból izolált Escherichia colibaktériumokat vizsgált, és ezek antibiotikumokkal szembeni érzékenységét elemezte. Az eredmények aggasztó képet mutatnak: a vizsgált törzsek 86,8%-a legalább háromféle antibiotikummal szemben is ellenállónak bizonyult, ún. multirezisztens törzs (MDR) volt, míg 38,5%-uk a különösen súlyos, úgynevezett kiterjed gyógyszerrezisztencia (XDR) kategóriába tartozott.
Kiemelkedően magas rezisztenciaszinteket találtak például a neomicin (86,8%), florfenikol (73,6%) és amoxicillin (65,9%) antibiotikumok esetében. A kutatók azt is kimutatták, hogy bizonyos szerekkel szembeni ellenállás gyakran együtt jár – például a amoxicillin és florfenikol rezisztencia, vagy az amoxicillin és doxiciklin iránti rezisztencia gyakran együtt jelent meg ugyanabban a baktériumtörzsben.
A vizsgálat során alkalmazott szimulációs modell (Monte Carlo) azt jelezte, hogy a multirezisztens törzsek előfordulása várhatóan 80,2% és 92,3% között mozoghat a hazai lúdtartó állományban. Ezek az adatok megerősítik: sürgősen szükség van az antibiotikum-használat felülvizsgálatára a víziszárnyas-ágazatban, és célzott megelőző intézkedéseket kell tenni a rezisztens baktériumok visszaszorításáért.

Dose–response study of a fenugreek-based antibiotic alternative in Bábolna Tetra-SL chicks (1–42 days old) with mixed bacterial infections

Év: 2025

Folyóirat: FRONTIERS IN VETERINARY SCIENCE 2297-1769

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A tanulmány egy természetes eredetű, potenciális antibiotikum-helyettesítő szer hatását vizsgálta fiatal csirkékben. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, milyen dózisban fejti ki leginkább jótékony hatását a görögszéna (Trigonella foenum-graecum) alapú készítmény, amelyet takarmányba keverve adtak a madaraknak. A kísérlet során a kutatók 1–42 napos korig követték a madarak egészségét, növekedését a naturális mutatók monitorozásával, különös tekintettel a szalmonellafertőzés következtében kialakuló hasmenés és gyulladásos bélelváltozások tekintetében.
Az eredmények alapján a görögszéna-alapú kiegészítés képes volt csökkenteni a patogén baktériumok számát, különösen az Escherichia coli és Salmonella esetében. Emellett javult a madarak növekedése, testtömege és takarmányhasznosítása, főként a közepes dózissal kezelt csoportban (0,5 mL/L adagolás). A készítmény elősegítette a hasznos bélbaktériumok szaporodását is, ezzel hozzájárulva a bélmikrobiom egyensúlyához.
A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a görögszéna kivonat potenciális, természetes alternatívát kínálhat az antibiotikumok kiváltására a baromfitartásban, elősegítve az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet is.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Erysipelothrix rhusiopathiae and Riemerella anatipestifer Isolates from Clinical Cases of Waterfowl in Hungary Between 2022 and 2023

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A tanulmány fontos információkat nyújt két jelentős víziszárnyas kórokozó baktérium, az Erysipelothrix rhusiopathiae és a Riemerella anatipestifer hazai rezisztenciaprofiljáról. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze ezeknek a kórokozóknak az antibiotikum-érzékenységét, mivel ezek az állatbetegségek komoly gazdasági károkat okozhatnak a baromfiágazatban, különösen a hízókacsák és ludak esetében.
A vizsgálat során 18 E. rhusiopathiae és 8 R. anatipestifer törzset elemeztek, amelyek beteg víziszárnyasokból származtak különböző hazai telepekről. Az antimikrobiális érzékenységet minimális gátló koncentráció (MIC) érték meghatározás segítségével vizsgálták, a Clinical and Laboratory Standards Institute (CLSI) által megadott ajánlások alapján. A legfontosabb eredmények közé tartozik, hogy az E. rhusiopathiaeizolátumok nagymértékben érzékenyek voltak doxiciklinre (77,5%) és ceftriaxonra (61,1%). A R. anatipestifer amoxiciilinre 75,0%-os érzékenységet mutatott, azonban a törzsek amoxicillin-klavulánsavra csak 50%-os érzékenységet mutattak, ami béta-laktamáz termelésre utal. Linkomicinnel szemben ugyanakkor 100%-os volt a rezisztencia.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a baktériumfajok eltérő antimikrobiális profilokat mutatnak, és az érzékeny, illetve rezisztens mintázatok fajonként változnak. Ezek az adatok hozzájárulhatnak a célzott antibiotikum-terápiák kialakításához, amelyek nemcsak a gyógykezelés hatékonyságát javítják, hanem az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítását is elősegíthetik. A kutatás eredményei jól illeszkednek a One Health szemléletbe, amely hangsúlyozza az állat- és humánegészségügy közötti szoros kapcsolatot, különös tekintettel az antimikrobiális rezisztencia globális kihívására.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Escherichia coli Isolates from Clinical Cases of Ducks in Hungary Between 2022 and 2023

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A tanulmány egy, a mezőgazdaságban és élelmiszerlánc-biztonságban is kiemelten fontos problémával, az antibiotikum-rezisztenciával foglalkozik. A kutatók magyarországi kacsatelepekről származó mintákból izolált Escherichia coli (E. coli) baktériumokat vizsgáltak, amelyek gyakran okoznak megbetegedéseket a baromfiállományban. A fő cél annak feltérképezése volt, hogy ezek a baktériumtörzsek rezisztenciaprofilja (ellenállóképessége az antibiotikumokkal szemben) hogyan alakul a különféle antibiotikumokkal szemben.
Az eredmények riasztóak: a vizsgált törzsek átlagosan 79,6%-a úgynevezett „multirezisztens” volt, azaz legalább háromféle antibiotikumra is ellenálló. Különösen gyakori volt a rezisztencia az enrofloxacin (35,2%), neomicin (88,9%), amoxicillin (46,3%) és florfenikol (58,3%) hatóanyagokkal szemben. A kutatás során gépi tanulási módszereket is alkalmaztak (döntési fa és neurális hálózat), hogy megjósolják, mely törzsek lesznek multirezisztensek. Emellett matematikai szimulációval (Monte Carlo-módszer) is megerősítették az eredményeket.
A tanulmány fontos üzenete, hogy a víziszárnyasok esetében is egyre nagyobb problémát jelent az antibiotikumok hatástalansága, ezért sürgősen felül kell vizsgálni az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikum-használati irányelveket. A kutatás hozzájárulhat a hatékonyabb kezelési stratégiák kialakításához, valamint az antibiotikum-rezisztencia terjedésének lassításához.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Commensal Staphylococcus spp. Isolates from Chickens in Hungarian Poultry Farms Between 2022 and 2023

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az egészséges csirkékben származó Staphylococcus baktériumok antibiotikum-érzékenységét. A Staphylococcus fajok gyakran jelen vannak a bőrön és a nyálkahártyákon, és bár általában nem okoznak betegséget, bizonyos körülmények között fertőzéseket idézhetnek elő – nemcsak az állatokban, hanem az emberekben is. Ezért fontos megérteni, mennyire ellenállók ezek a baktériumok a különböző antibiotikumokkal szemben.
A vizsgálat során 23 nagylétszámú állattartó telepről 227 Staphylococcus törzset azonosítottak. A kutatók 15 különböző antibiotikummal szembeni érzékenységet teszteltek. Az antibiotikumok közül különösen az amoxicillin (58,6%), a doxiciklin (74,4%) és a tiamulin (82,8%) hatóanyagokkal szembeni rezisztencia volt magas.
Ez a kutatás rávilágít arra, hogy még az egészséges állatokban élő baktériumok is lehetnek többféle antibiotikummal szembeni ellenállóak, ami azért aggasztó, mert ezek a baktériumok akár az élelmiszerláncba is bekerülhetnek, és így közvetve az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek. A kutatás a One Health szemlélet fontosságát erősíti meg, amely az állatok, emberek és a környezet egészségét összekapcsolva vizsgálja az antibiotikum-rezisztencia kérdését.

Investigating antimicrobial resistance genes in probiotic products for companion animals

Év: 2024

Folyóirat: FRONTIERS IN VETERINARY SCIENCE 2297-1769

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

Napjaink egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívása az antibiotikum-rezisztencia – vagyis az a jelenség, amikor a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben. Ez nemcsak az emberek, hanem az állatok egészségét is fenyegeti. A One Health szemlélet szerint az emberi, állati és környezeti egészség szorosan összefügg, így az antibiotikum-rezisztencia terjedésének lassítása mindannyiunk közös ügye.
A tanulmányban a kutatók 10, Magyarországon is elérhető, kutyáknak és macskáknak szánt probiotikumot vizsgáltak meg. A probiotikumokat gyakran alkalmazzák az állatok bélmikrobiomjának támogatására, különösen antibiotikumos kezelések után. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, tartalmaznak-e ezek a készítmények olyan genetikai elemeket, amelyek hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez.
A vizsgálatok során elsőként azt nézték meg, hogy a készítményekben található baktériumok mennyire érzékenyek különböző antibiotikumokra. Ezt követően modern genetikai módszerekkel (új generációs szekvenálással) feltárták a bennük lévő antibiotikum-rezisztencia géneket.
Az eredmények azt mutatták, hogy a probiotikumok többsége tartalmazott valamilyen antibiotikum-rezisztencia gént. Ezek között voltak olyan gének is, amelyek komoly közegészségügyi jelentőséggel bírnak, mert a rezisztenciát könnyen átadhatják más – akár kórokozó – baktériumoknak.
A kutatás rávilágít arra, hogy még a jószándékkal alkalmazott étrend-kiegészítők is hordozhatnak kockázatokat, ha nem vizsgálják őket kellő alapossággal. Éppen ezért fontos lenne, hogy a probiotikumokat gyártó cégek szigorúbb ellenőrzést alkalmazzanak, és a szabályozás is kiterjedjen ezeknek a termékeknek a genetikai biztonságára.
Ez a kutatás egy fontos lépés afelé, hogy jobban megértsük, hogyan lehet egyszerre támogatni az állatok egészségét és óvni az antibiotikumaink hatékonyságát.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Commensal Enterococcus spp. Isolates from Chickens in Hungarian Poultry Farms Between 2022 and 2023

Év: 2024

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás célja az volt, hogy felmérje az Enterococcus nemzetségbe tartozó baktériumok antibiotikum-érzékenységét egészséges házityúkokból származó mintákban. Az Enterococcusok gyakori bélbaktériumok, melyek az állatoknál általában nem okoznak betegséget, de az emberi fertőzések során is megjelenhetnek, különösen akkor, ha ellenállók az antibiotikumokkal szemben.
A vizsgálat során 499 izolátumot elemeztek. A mintákat 2022 és 2023 között Magyarország különböző baromfitelepeiről gyűjtötték. A legmagasabb rezisztencia a tilozin(54,5%), a florfenikol (49,7%), potenciált szulfonamid (50,9%) és az enrofloxacinnal (45,9%) szemben volt megfigyelhető.
A kutatás rámutatott arra, hogy az állati eredetű Enterococcus izolátumok komoly rezisztenciagéneket hordozhatnak, és így közvetett módon hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez az élelmiszerláncban. Az eredmények hangsúlyozzák az ésszerű antibiotikum-használat fontosságát az állattartásban, és a folyamatos ellenőrzés szükségességét a zoonózisok és a rezisztens baktériumok terjedésének visszaszorítása érdekében.

Antimicrobial Susceptibility Profiles of Pasteurella multocida Isolates from Clinical Cases of Waterfowl in Hungary between 2022 and 2023

Év: 2024

Folyóirat: VETERINARY SCIENCES 2306-7381 2306-7381

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás célja az volt, hogy felmérje a baromfiban megbetegedést okozó Pasteurella multocida baktérium antibiotikum-érzékenységét. Ez a kórokozó különösen veszélyes, mert súlyos szeptikémiát és légúti tüneteket, majd elhullást okozhat különféle haszonállatoknál, főként libáknál, kacsáknál és pulykáknál. A vizsgálat során 27 klinikai mintából származó törzset elemeztek, amelyeket különböző magyarországi klinikai esetekből gyűjtöttek be 2022 és 2023 között.
Az antibiotikumokkal szembeni érzékenység tesztelésére 18 különböző hatóanyagot vizsgáltak meg, köztük penicillineket, tetraciklineket, fluorokinolonokat és makrolidokat. Az eredmények szerint a törzsek nagy arányban érzékenyek voltak penicillinre, amoxicillinre, amoxicillin-klavulánsavra, florfenikolra és cefkvinomra, ami biztató az állatorvosi kezelések szempontjából. Ugyanakkor az enrofloxacin iránti érzékenység már csak mérsékelt volt, a tiamulin és a tilozin esetében pedig aggasztóan magas minimális gátló koncentráció (MIC) értékeket mértek.
A kutatás fontos következtetése, hogy noha bizonyos antibiotikumok továbbra is hatékonyak, mások esetében komoly rezisztencia alakult ki, ami veszélyezteti a hatékony kezelést. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az antimikrobiális szerek körültekintő használata kulcsfontosságú a baromfiállományok egészségének megőrzése és az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megfékezése érdekében. A vizsgálat hozzájárul a hazai és nemzetközi rezisztencia-megfigyelő rendszerekhez, és megerősíti a célzott, laboratóriumi vizsgálatokra épülő kezelési protokollok szükségességét.

Monitoring Changes in the Antimicrobial-Resistance Gene Set (ARG) of Raw Milk and Dairy Products in a Cattle Farm, from Production to Consumption

Év: 2024

Folyóirat: VETERINARY SCIENCES 2306-7381 2306-7381

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A tanulmány a nyers tej és különböző tejtermékek antimikrobiális rezisztenciagén-tartalmát vizsgálta egy magyarországi szarvasmarha-telep példáján keresztül, az állattartástól egészen a fogyasztásra kész termékekig. A kutatás során a nyers tejből, aludttejből, nyers sajtból és érlelt sajtból vett mintákból DNS-t izoláltak, majd újgenerációs szekvenálással (NGS) elemezték a bennük található rezisztenciagéneket (ARG-kat).
A vizsgálat 112 rezisztenciagént azonosított, amelyek közül ki kell emelni a kiterjedt spektrumú béta-laktamáz (ESBL) termelésért felelős OXA-662 és OXA-309 gének jelenlétét. Az ARG-k koncentrációja a fermentáció során csökkent, azonban a sajt érése során koncentrálódott és feldúsulás volt megfigyelhető, ugyanakkor az oltókultúra hatására eltolódó mikrobiológiai összetétel a rezisztencia génkészlet eltolódását is okozta. Ez azt mutatja, hogy a feldolgozási lépések megváltoztatják az ilyen géneket hordozó baktériumokat vagy azok genetikai maradványait.
A kutatás eredményei alátámasztják a biztonságos élelmiszer-előállítás és -fogyasztás fontosságát, különösen nyers tejtermékek esetében, amelyek jelentős kockázatot hordozhatnak az antibiotikum-rezisztencia terjedésében. A tanulmány kiemeli, hogy a rezisztenciagének nem csak a kórházak problémái, hanem a mindennapi élelmiszereinken keresztül is elérhetnek bennünket.

Comprehensive Metagenomic Analysis of Veterinary Probiotics in Broiler Chickens

Év: 2024

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A probiotikumokat – azaz jótékony baktériumokat – egyre gyakrabban alkalmazzák a baromfitenyésztésben, hogy elősegítsék az állatok egészségét és javítsák az emésztésüket. Ez különösen fontos a brojlerek esetében, amelyek a világ egyik legnagyobb mennyiségben tenyésztett haszonállatai. Ugyanakkor a tudományos közösség figyelmeztet: ezek a baktériumok – akárcsak más mikroorganizmusok – hordozhatnak antibiotikum-rezisztenciáért felelős géneket (úgynevezett ARG-kat), amelyek más baktériumokra is átterjedhetnek. Ez pedig akár a gyógyszeres kezelések hatástalanságához is vezethet emberekben és állatokban egyaránt.
A tanulmány szerzői fejlett metagenomikai elemzéssel – vagyis teljes genetikai állományok szekvenálásával – vizsgálták meg a Magyarországon alkalmazott baromfi-probiotikumokat. A kutatás egyik fő célja az volt, hogy feltérképezzék, jelen vannak-e és milyen mennyiségben az antibiotikum-rezisztencia gének ezekben a készítményekben, valamint hogy ezek hordozása mobilis genetikai elemekhez (plazmidokhoz, bakteriofágokhoz) köthető-e. A kutatók öt különböző terméket vizsgáltak: ezek közül kettő Bacillus nemzetségbe tartozó fajokat, három Enterococcus faecium baktériumot, két termék Lactobacillus plantarum törzset és két termék Pediococcus acidilactici törzset tartalmazott.
Az eredmények azt mutatták, hogy a Bacillus-alapú probiotikumokban volt megfigyelhető a legtöbb rezisztenciagén, addig a többi készítmény jóval kevesebb ARG-t is hordozott. Ezek közül azonban egy sem kapcsolódott mobil genetikai elemekhez, így elméletileg nem képesek más baktériumoknak átadni ezeket a tulajdonságokat.
A kutatás eredményei fontos üzenetet hordoznak: a probiotikumok alkalmazása önmagában hasznos, de figyelemmel kell kísérni a készítmények genetikai összetételét, hogy ne járuljanak hozzá akaratlanul is az antibiotikum-rezisztencia globális terjedéséhez.

Determining the In Vivo Efficacy of Plant-Based and Probiotic-Based Antibiotic Alternatives against Mixed Infection with Salmonella enterica and Escherichia coli in Domestic Chickens

Év: 2023

Folyóirat: VETERINARY SCIENCES 2306-7381 2306-7381

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy különböző növényi alapú, természetes összetevőkből álló termékek mennyire hatékonyak a baromfiban betegséget okozó, Salmonella és Escherichia coli baktériumok ellen. A kutatás különösen időszerű, mivel az antibiotikum-rezisztencia világszerte súlyos problémát jelent, és sürgető az alternatívák keresése.
A vizsgálat során hatkülönböző kezelési csoportot alakítottak ki brojlercsirkékből: egyet antibiotikummal, hármat különböző növényi kivonatot és probiotikumot tartalmazó termékkel kezeltek, egy csoport volt a pozitív kontroll és egy csoport a negatív kontrollcsoport. A fertőzést követően különböző paramétereket értékeltek: a madarak testtömegét, túlélési arányát, kórboncolás során a belső szervek állapotát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a növényi alapú készítmény szignifikánsan javította a túlélési arányt, csökkentette a szervi elváltozások számát, valamint jobb súlygyarapodást eredményezett a kontrollcsoporthoz képest. Bár az antibiotikumot kapó csoport is jól teljesített, a természetes készítmény hatása nem sokkal maradt el tőle, sőt, néhány mutatóban hasonló vagy jobb eredményeket mutatott.
Ez a vizsgálat arra utal, hogy a növényi kivonatok közül a görögszénát tartalmazó ígéretes alternatíva lehet az antibiotikumok helyettesítésére a baromfitartásban, különösen olyan esetekben, ahol a baktériumok már több gyógyszerrel szemben is ellenállók. A tanulmány hozzájárulhat a fenntarthatóbb és biztonságosabb állattartási gyakorlatok elterjedéséhez.

In Vitro Efficacy of Hungarian Propolis against Bacteria, Yeast, and Trichomonas gallinae Isolated from Pigeons—A Possible Antibiotic Alternative?

Év: 2023

Folyóirat: RESOURCES (BASEL) 2079-9276

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A tanulmány a magyar méhek által termelt propolisz – egy gyantás, ragacsos anyag, amelyet a kaptárak fertőtlenítésére használnak a méhek – antimikrobiális hatását vizsgálta. A kutatás célja az volt, hogy felmérje, mennyire hatékony a propolisz különböző baktériumfajokkal, gombával és egy egysejtű parazitával szemben, amelyek gyakran felelősek haszonállatok megbetegedéseiért.
A vizsgálat során Magyarországról származó propoliszminta hatékonyságát tesztelték többek között Staphylococcus, Escherichia coli, Enterococcus, Salmonella enterica, Candida albicans és Trichomonas gallinae fajokra. Ezek közül több kórokozó gyakori antimikrobiális rezisztenciát mutat, így a természetes alternatívák kutatása kiemelt jelentőségű.
A kutatók minimális gátló koncentráció (MIC) érték meghatározás segítségével vizsgálták a propolisz hatékonyságát. A propolisz erőteljes antibakteriális aktivitást mutatott, különösen a Gram-pozitív baktériumokkal – például a Staphylococcus -szal és a Enterocccus-szal – szemben.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a propolisz bioaktív hatása nagyban függ annak összetételétől, ami elsősorban a gyűjtési területtől és az évszaktól függően változik.
Az eredmények azt sugallják, hogy a magyar propolisz természetes alternatívát jelenthet bizonyos antibiotikumokkal szemben, különösen ott, ahol a gyógyszer-rezisztencia komoly problémát okoz. A tanulmány alapot adhat további kutatásokhoz, beleértve az in vivo (élő szervezetben történő) vizsgálatokat is.

In Vitro Microevolution and Co-Selection Assessment of Florfenicol Impact on Escherichia coli Resistance Development

Év: 2023

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás célja az volt, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálják, hogyan befolyásolja a florfenikol – egy gyakran használt állatgyógyászati antibiotikum – az Escherichia coli nevű baktérium rezisztencia (ellenálló képesség) kialakulását. A vizsgálat során különböző dózisokban alkalmazták a gyógyszert, majd a baktériumok túlélését, növekedését és genetikai változásait figyelték meg.
Az eredmények aggasztó tendenciákat mutattak. A florfenikol növekvő koncentrációja nemcsak önmagára nézve váltott ki rezisztenciát a baktériumokban, hanem elősegítette más, humán gyógyászatban is kulcsfontosságú antibiotikumok – például a fluorokinolonok és cefalosporinok – elleni rezisztencia kialakulását is. Ez azt jelenti, hogy a florfenikol használata közvetetten elősegítheti olyan baktériumtörzsek kialakulását, amelyek több gyógyszerre is ellenállók. A vizsgálat során 44 különböző antimikrobiális rezisztenciagént azonosítottak, amelyek közül sok már kis dózisú florfenikol hatására is aktiválódott.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a rezisztencia nemcsak az adott antibiotikumra terjedhet ki, hanem más, még fontosabb szerekre is „átszivároghat” – ezt nevezzük ko-szelekciónak. Az eredmények megerősítik, hogy a felelős antibiotikumhasználat nemcsak az emberek, hanem az állatok egészsége szempontjából is kulcsfontosságú.

Susceptibility of Actinobacillus pleuropneumoniae, Pasteurella multocida and Streptococcus suis Isolated from Pigs in Hungary between 2018 and 2021

Év: 2023

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kerek Ádám

Leírás:

A kutatás célja az volt, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálják, hogyan befolyásolja a florfenikol – egy gyakran használt állatgyógyászati antibiotikum – az Escherichia coli nevű baktérium rezisztencia (ellenálló képesség) kialakulását. A vizsgálat során különböző dózisokban alkalmazták a gyógyszert, majd a baktériumok túlélését, növekedését és genetikai változásait figyelték meg.
Az eredmények aggasztó tendenciákat mutattak. A florfenikol növekvő koncentrációja nemcsak önmagára nézve váltott ki rezisztenciát a baktériumokban, hanem elősegítette más, humán gyógyászatban is kulcsfontosságú antibiotikumok – például a fluorokinolonok és cefalosporinok – elleni rezisztencia kialakulását is. Ez azt jelenti, hogy a florfenikol használata közvetetten elősegítheti olyan baktériumtörzsek kialakulását, amelyek több gyógyszerre is ellenállók. A vizsgálat során 44 különböző antimikrobiális rezisztenciagént azonosítottak, amelyek közül sok már kis dózisú florfenikol hatására is aktiválódott.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a rezisztencia nemcsak az adott antibiotikumra terjedhet ki, hanem más, még fontosabb szerekre is „átszivároghat” – ezt nevezzük ko-szelekciónak. Az eredmények megerősítik, hogy a felelős antibiotikumhasználat nemcsak az emberek, hanem az állatok egészsége szempontjából is kulcsfontosságú.

A CTB-SARS-CoV-2-ACE-2 RBD Mucosal Vaccine Protects against Coronavirus Infection

Év: 2023

Folyóirat: VACCINES (BASEL) 2076-393X

Téma: Immunológia

Szerző: Lőrincz Márta

Leírás:

A légúti megbetegedések ellen fejlesztett vakcinák esetében nagy előnnyel bírnak azok, melyeket közvetlenül a nyálkahártyára lehet applikálni (orrüregbe, szájba). Ebben az esetben ugyanis a kórokozók már ott fennakadnak és el az immunrendszerünk jóvoltából elpusztulnak, így nem lesz alkalmuk súlyos megbetegedések okozására pl. tüdőgyulladás. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért is nem ezek a vakcinák a legismertebbek pl. influenza, COVID esetében. A problémát az okozza, hogy ehhez az élő kórokozóra lenne szükség, de a coronavírusok, nemkülönben az influenzavírusok esetében a nagy változékonyság (egyszerre több típus van jelen, új vírusok gyorsan alakulnak ki) nem teszi lehetővé ezeknek a vakcináknak a használatát. Erre kínál megoldást az általunk készített oltóanyag, mely egy SARS-CoV-2 fehérjéjét (a szervezet sejtjeihez kötődésért felelős tüske egy részét) köt össze egy olyan molekulával, mely az „élőséget” jelenti a szervezet számára. Az elkészült oltóanyagot egereken teszteltük is, ahol az immunválasz a vártnak megfelelően elmaradt a klasszikus vakcina nyújtotta immunválasztól. Ez teljesen természetes, fiziológiás körülmények között is a nyálkahártyán mért ellenanyagszint a vérben mérthez képest alul marad. Emellett számos, csak remélt pozitívumot is kimutattunk. A legfontosabb, hogy szisztémásan is és a nyálkahártyán is temelődtek védő ellenanyagok, melyek képesek voltak az egereket megvédeni a vírus okozta károsodástól amellett, hogy az egerek a vakcinázást követően is egészségesek maradtak.

Immune response to zinc oxide inhalation in metal fume fever, and the possible role of IL-17f

Év: 2023

Folyóirat: SCIENTIFIC REPORTS 2045-2322

Téma: Immunológia

Szerző: Lőrincz Márta

Leírás:

A fémfüst-láz emberekben kialakuló, munkahelyi megbetegedés. Ismert, hogy fémrészecskék, főként a cink-oxid (ZnO) belélegzése okozza. Ezen részecskék hosszan tartó belégzése asztma kialakulásához vezethet. Betegség főként a hegesztők és a fémipari munkások esetében alakul ki. Amikor az ember egy hosszabb periódus ledolgozása után nem dolgozik (tehát pl. egy munkahetet követően a hét végén, hétfő reggel) influenza-szerű tünetek jelentkeznek. A folyamat eleje és végkifejlete ismert, de az odavezető út nem. A tanulmány a ZnO-füst belélegzésének hatását vizsgálta egerekben olyan körülmények között, ahogy az emberek is dolgoznak (ártalmatlansági határértéket nem meghaladó mennyiségű ZnO-füsttel kezeltük 4 órán át, 3 egymást követő napon az állatokat). A korábbi kutatások eredményei az ezzel foglalkozó kutatókat megosztotta, voltak, akik a betegség allergiás hátterét erősítették, még mások oxidatív stressz okozta elváltozásokban hittek. A kísérlet új ismereteket nyújt a fémfüst-láz kialakulása során lezajló immunológiai folyamatokról. Vizsgálataink alapján olyan anyag felszabadulását észleltük a többi változóhoz képest kimagaslóan nagy mennyiségben, mely kulcsszerepet játszik az immunológiai és oxidatív stressz eseményeinek összekapcsolásában (ez a címben is szereplő IL-17f). Emellett bizonyítékokat találtunk arra is, hogy a ZnO nanorészecskéknek való kitettség után allergiás asztma kialakulhat.

Antimicrobial resistance genes and associated mobile genetic elements in Lactobacillales from various sources

Év: 2023

Folyóirat: FRONTIERS IN MICROBIOLOGY 1664-302X

Téma: AMR ONE HEALTH

Szerző: Kaszab Eszter

Leírás:

A Lactobacillales rendből származó törzseket gyakran alkalmazzák különböző élelmiszerekben és probiotikus készítményekben az állat- és humán gyógyászatban egyaránt. Annak ellenére, hogy a tejsavbaktériumok általánosan biztonságosnak tekinthetők, számos antimikrobiális rezisztenciagént (ARG) hordozhatnak, amelyeket átadhatnak más baktériumok számára is, és így állategészségügyi és közegészségügyi problémákat vethetnek fel. Tanulmányunk keretein belül a Lactobacillales rendet alkotó törzsek esetén vizsgáltuk, hogy mennyi és milyen antibiotikum rezisztenciagént hordoznak. Ehhez egy nyilvános adatbázisból összesen 4286 teljes genom szekvenciát elemeztünk. A rendelkezésre álló teljes genom szekvenciákban megvizsgáltuk az ARG-k jelenlétét, valamint felmértük, hogy ezek a gének mobilis genetikai elemekhez kapcsolódnak-e – vagyis képesek-e átjutni más baktériumokba. A vizsgált törzsek közül 335 esetében találtunk legalább egy ARG-t hordozót, és 194 esetben ezek a gének olyan formában voltak jelen, hogy könnyen továbbadhatók más baktériumoknak is. A legnagyobb gyakorisággal a tetraciklinnel szembeni antibiotikum rezisztenciáért felelős tetM és a tetW gének fordultak elő. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy fontos figyelembe venni az úgynevezett „Egy Egészség” szemléletet, amely szerint az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg. Mivel az élelmiszerekben gyakran használt tejsavbaktériumok az ARG-k rezervoárjaként szolgálhatnak, ezért nemcsak az élelmiszeriparnak, hanem az egészségügynek is érdemes odafigyelnie erre a kérdésre.

Cross-sectional study of Mycoplasma hyopharyngis, Mycoplasma hyopneumoniae, Mycoplasma hyorhinis and Mycoplasma hyosynoviae in the tonsils of fattening pigs from Central-Eastern Europe

Év: 2025

Folyóirat: PORCINE HEALTH MANAGEMENT 2055-5660 2055-5660

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Nagy Eszter Zsófia és munkatársai (Földi Dorottya, Madzig Fruzsina, Wehmann Enikő, Orosz Adél, Kempf András, Buza László, Mátyus János, Búza László, Grózner Dénes, Kreizinger Zsuzsa és Gyuranecz Miklós) négy közép-európai ország sertéstelepein vizsgálták, hogy milyen Mycoplasma baktériumok fordulnak elő a hízósertések mandulájában. Ezek közül több – például a Mycoplasma hyopneumoniae, M. hyorhinis és M. hyosynoviae – ismert kórokozó, amelyek légzőszervi és ízületi betegségeket okozhatnak, komoly gazdasági károkat eredményezve. A kevésbé ismert M. hyopharyngis viszont tünetmentesen lehet jelen és eddig kevés információ állt rendelkezésre arról, mennyire elterjedt és milyen hatása lehet. A kutatók 150 sertéstelep mandulamintáit elemezték korszerű molekuláris módszerekkel, köztük egy új PCR-teszttel, amelyet kifejezetten a M. hyopharyngis kimutatására fejlesztettek. E baktérium a vizsgált állományok több mint 92%-ában jelen volt. A M. hyorhinis minden telepen kimutatható volt, a M. hyosynoviae 88%-ban, míg a M. hyopneumoniae az állományok felében fordult elő. Az eredmények rámutatnak arra, hogy ezek a baktériumok mennyire elterjedtek a régióban és lehetőséget teremtenek arra, hogy a jövőben pontosabban megértsük, milyen kockázatot jelentenek az állatok egészségére nézve.

Antimicrobial susceptibility profiles of Mycoplasma hyosynoviae strains isolated from five European countries between 2018 and 2023

Év: 2025

Folyóirat: SCIENTIFIC REPORTS 2045-2322

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Klein és munkatársai (Földi Dorottya, Nagy Eszter Zsófia, Tóth Lilla, Belecz Nikolett, Költő Karola, Wehmann Enikő, Marton Szilvia, Merenda Marianna, Gastaldelli Michele, Catania Salvatore, Spergser Joachim, Siesenop Ute, Vyt Philip, Bányai Krisztián, Kreizinger Zsuzsa, Depondt Wouter és Gyuranecz Miklós) közelmúltbeli kutatásukban azt vizsgálták, mennyire hatékonyak a jelenleg engedélyezett antibiotikumok a sertések egyik fontos kórokozója, a Mycoplasma hyosynoviae ellen. Ez a baktérium főként hízósertéseket fertőz és ízületi gyulladást, sántaságot okozhat, ami jelentős gazdasági veszteségekhez vezethet. Mivel jelenleg nincs ellene vakcina, a védekezés kizárólag antibiotikumokon alapul. A kutatók 106 baktériumtörzset vizsgáltak meg öt európai országból. Kiderült, hogy több antibiotikum – például a tiamulin, a tylvalosin és a lincomycin – kis adagban is hatékonyan gátolta a kórokozót. Más szereknél, például a tulathromycinnél csak jóval nagyobb mennyiség volt eredményes. Érdekesség, hogy a magyarországi minták érzékenyebbek voltak az egyik gyakran használt szerre (enrofloxacin), míg a német minták ellenállóbbnak bizonyultak. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a legtöbb antibiotikum még hatékony, országonként eltérhet, melyik szer működik a legjobban. Ezért fontos, hogy a jövőben rendszeresen ellenőrizzük a baktériumok érzékenységét, hogy az állatorvosok a leghatékonyabb kezelést választhassák.

Evaluating the dynamics and efficacy of a live, attenuated Mycoplasma anserisalpingitidis vaccine candidate under farm condition

Év: 2024

Folyóirat: AVIAN PATHOLOGY 0307-9457 1465-3338

Téma: Mycoplasma és Immunológia

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Grózner Dénes és munkatársai (Kreizinger Zsuzsa, Mitter Alexa, Bekő Katinka, Buni Dominika, Kovács Áron B., Wehmann Enikő, Nagy Eszter Zsófia, Dobos Ádám, Dán Ádám, Belecz Nikolett, Költő Karola, Hrivnák Veronika, Udvari Lilla, Földi Dorottya, Czifra György, Kiss Márton, Spitzmüller László, Molnár Béla és Gyuranecz Miklós) egy saját fejlesztésű, élő, legyengített vakcinát teszteltek, amely a ludaknál gyakori, szaporodási problémákat és termelési veszteségeket okozó Mycoplasma anserisalpingitidis nevű baktérium ellen készült. Jelenleg a betegség ellen főként antibiotikumokat használnak, ám ezek túlhasználata miatt egyre több a gyógyszernek ellenálló kórokozó. A kutatás során fiatal ludakat kétszer oltottak be a vakcinával, majd több tenyésztőtelepre vitték őket, ahol természetes körülmények között figyelték meg, mi történik. A vakcinatörzs jól megtelepedett a madarak szervezetében, nem okozott betegséget és úgy tűnt, hogy segít visszaszorítani a fertőzés hatásait. Bár a vad típusú baktérium néhány helyen így is megjelent, a beoltott állományokban kevesebb volt a terméketlen tojás, mint a nem oltott csoportban. A kutatók szerint az új vakcina biztonságos és segíthet megelőzni a betegség okozta veszteségeket, ezért ígéretes lépés lehet az antibiotikumok kiváltására a ludak védelmében.

Characterization of atypical Mycoplasma anserisalpingitidis strains

Év: 2023

Folyóirat: VETERINARY MICROBIOLOGY 0378-1135 1873-2542

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Kovács Áron Botond és munkatársai (Wehmann Enikő, Grózner Dénes, Bali Krisztina, Nemesházi Edina, Hrivnák Veronika, Morrow Chris J., Bányai Krisztián, Kreizinger Zsuzsa, Gyuranecz Miklós) egy olyan baktérium különleges változatait vizsgálták, amely főként libákban fordul elő és komoly gondokat okozhat a szaporodásban. A Mycoplasma anserisalpingitidis nevű kórokozó már régóta ismert, de most öt olyan törzset találtak, amelyek több szempontból is eltérnek az eddigiektől. A kutatók ezeknek az „atipikus” törzseknek a teljes örökítőanyagát megvizsgálták és kiderült, hogy genetikailag jelentősen különböznek a többi ismert változattól. Ezen kívül a laboratóriumi tesztek során is másként viselkedtek: lassabban növekedtek bizonyos cukrokkal kiegészített táptalajon és kevésbé reagáltak a baktérium elleni antitestekre. Bár a különbségek nem olyan nagyok, hogy új fajt lehessen belőlük hivatalosan meghatározni, az eredmények arra utalnak, hogy ezek az atipikus törzsek akár egy új alfaj kialakulásának kezdeti fázisában is lehetnek. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a haszonállatokban előforduló kórokozók gyorsan változhatnak és ezek az apró eltérések is hatással lehetnek a diagnosztikára és a kezelési lehetőségekre egyaránt.

Development of molecular assays for the analysis of genetic relationships of Mycoplasma iowae

Év: 2023

Folyóirat: VETERINARY MICROBIOLOGY 0378-1135 1873-2542

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Buni Dominika és munkatársai – Kovács Áron Botond, Földi Dorottya, Bányai Krisztián, Bali Krisztina, Domán Marianna, Wehmann Enikő, Janet Bradbury, Marco Bottinelli, Salvatore Catania, Elisabetta Stefani, Inna Lysnyansky, Kovács László, Grózner Dénes, Gyuranecz Miklós és Kreizinger Zsuzsa – új laboratóriumi módszereket dolgoztak ki a Mycoplasma iowae nevű baktérium jobb felismerésére és azonosítására. Ez a kórokozó elsősorban pulykákban okoz betegséget és súlyos károkat okozhat a baromfitartóknak, például embrióelhalással vagy csontfejlődési problémákkal. A kutatók két olyan eljárást fejlesztettek, amelyek segítségével gyorsabban és pontosabban lehet megkülönböztetni a különböző baktériumtörzseket. Az egyik, az MLVA, viszonylag egyszerű és olcsó, ezért a mindennapi laboratóriumi gyakorlatban is jól használható. A másik, a cgMLST nevű módszer sokkal részletesebb képet ad a baktériumok közötti különbségekről, de bonyolultabb vizsgálatot igényel. A vizsgálat során a világ több országából származó 99 mintát elemeztek. Az eredmények alapján kiderült, hogy bizonyos baktériumtörzsek egyes országokhoz vagy állatfajokhoz köthetők – például a vadmadarakból származók jól elkülönültek a többiektől. Az új módszerek segíthetnek gyorsabban felismerni a fertőzéseket, nyomon követni a terjedésüket és hozzájárulhatnak a járványok megelőzéséhez – még akkor is, ha nincs lehetőség a kórokozó tenyésztésére.

Rapid and sensitive detection of waterfowl mycoplasmas using TaqMan assays

Év: 2023

Folyóirat: PLOS ONE 1932-6203

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Nemesházi Edina és munkatársai (Wehmann Enikő, Grózner Dénes, Nagy Dorottya Sára, Kovács Áron Botond, Földi Dorottya, Kreizinger Zsuzsa, Gyuranecz Miklós) olyan új laboratóriumi módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel gyorsan és pontosan kimutathatók a víziszárnyasokat — főként kacsákat és ludakat — megbetegítő baktériumok. A három vizsgált kórokozó (Mycoplasma anatis, M. anseris, M. cloacale) gyulladást, légzőszervi és szaporodási zavarokat, sőt, akár idegrendszeri tüneteket is okozhat, ami súlyos gazdasági veszteségekhez vezethet a baromfitartásban. A kutatók újfajta „TaqMan” nevű PCR-teszteket dolgoztak ki, amelyek segítségével már nagyon kis mennyiségű kórokozó is kimutatható — akár 10 baktérium DNS-másolat is elég hozzá. Ezek a vizsgálatok gyorsabbak, megbízhatóbbak és pontosabbak, mint a korábban használt módszerek, így alkalmasak lehetnek a korai fertőzésjelzésre is. A módszereket több tucat mintán próbálták ki és kiderült: az új tesztek nem adnak téves eredményt, ellentétben egy régebbi eljárással, amely egyes esetekben más baktériumot is kimutatott. A kutatás különösen fontos lehet a jövőre nézve, hiszen a klímaváltozás és a növekvő stressz az állatok körében elősegítheti a fertőzések terjedését. Az új tesztek segítségével ezeket a fertőzéseket hamarabb és pontosabban lehet majd felismerni, így hatékonyabban védekezhetünk ellenük a víziszárnyas-telepeken.

Phenotypic and genetic insights into efflux pump mechanism in Mycoplasma anserisalpingitidis

Év: 2023

Folyóirat: FRONTIERS IN MICROBIOLOGY 1664-302X

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Nagy Eszter Zsófia és munkatársai (Kovács Áron Botond, Wehmann Enikő, Bekő Katinka, Földi Dorottya, Bányai Krisztián, Kreizinger Zsuzsa és Gyuranecz Miklós) egy olyan baktériumot vizsgáltak, amely a libák és más vízimadarak nemi és légzőszervi betegségeit okozza: ez a Mycoplasma anserisalpingitidis. A kórokozó komoly gazdasági károkat is okozhat, mivel csökkenti a tojástermelést és az embriók túlélését. A kutatók arra keresték a választ, miért hatástalanok egyre több esetben az antibiotikumok e baktérium ellen. Gyanújuk szerint a baktérium képes „kipumpálni” a gyógyszert saját belsejéből, így az nem tudja kifejteni hatását. Ezt az úgynevezett efflux pumpa végzi. A kísérletek során három különböző anyagot használtak, amelyek gátolják ezeket a pumpákat. Az egyik, a CCCP nevű vegyület, látványosan csökkentette az antibiotikum-rezisztenciát: a baktérium újra érzékenyebb lett a gyógyszerre. Emellett genetikai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a pumpák működéséért felelős génekben olyan apró változások (mutációk) vannak jelen, amelyek kapcsolatban állhatnak az antibiotikumokkal szembeni ellenállással. Ez az első kutatás, amely bizonyítja, hogy ezek a pumpák fontos szerepet játszanak ebben a baktériumban. A jövőben ezek gátlása segíthet abban, hogy újra hatékonyak legyenek az antibiotikumok – de ehhez még további vizsgálatok szükségesek.

Establishment of a Mycoplasma hyorhinis challenge model in five-weekold piglets

Év: 2023

Folyóirat: FRONTIERS IN MICROBIOLOGY 1664-302X

Téma: Mycoplasma

Szerző: Gyuranecz Miklós

Leírás:

Földi Dorottya és munkatársai (Nagy Eszter Zsófia, Belecz Nikolett, Szeredi Levente, Földi József, Kollár Anna, Tenk Miklós, Kreizinger Zsuzsa és Gyuranecz Miklós) célja az volt, hogy kidolgozzanak egy megbízható kísérleti modellt a Mycoplasma hyorhinis nevű baktérium tanulmányozására. Ez a kórokozó világszerte gondot okoz a sertéstartásban, mivel fiatal malacokban ízületi fájdalmat és a mellkas, hasüreg gyulladását váltja ki, ami lassabb növekedést és anyagi veszteséget jelent a gazdáknak. A kutatók azt vizsgálták, melyik fertőzési módszer alkalmasabb a betegség mesterséges kiváltására. Két csoport malacot fertőztek meg különböző módon: az egyik csoport kétszer kapta vénásan a baktériumot, a másik egyszer vénásan, egyszer pedig a hasüregbe. A cél az volt, hogy olyan tüneteket idézzenek elő, mint amilyenek a természetes fertőzés során is megfigyelhetők – így a módszer később vakcinák kipróbálására is alkalmas lehet. Az eredmények alapján mindkét módszer működött, de a kétszeri vénás fertőzés súlyosabb tüneteket okozott és jobban utánozta a betegség természetes lefolyását. Ezért a kutatók ezt a módszert ajánlják a jövőben új védőoltások hatékonyságának vizsgálatához. A tanulmány fontos lépés lehet egy hatékony M. hyorhinis elleni vakcina kifejlesztése felé.

Repurposing of Furin Inhibitors to Reduce Pathogenic E. coli- and Shigella flexneri-Induced Cytotoxicity, Oxidative Stress and Inflammation in Mammalian Epithelial Cells

Év: 2025

Folyóirat: ANTIBIOTICS 2079-6382 2079-6382

Téma: Gyógyszerinnováció

Szerző: Gere Erzsébet

Leírás:

Egy 2025-ben megjelent tanulmányban Rumer, Gere és kutatótársaik azt vizsgálták, hogyan lehet megvédeni sertés és kutya eredetű hámsejteket a bélrendszert fertőző baktériumok, például az E. coli és a Shigella flexneri okozta károsodástól – anélkül, hogy közvetlenül ezeket a baktériumokat támadnák meg.
A kutatók egy olyan megközelítést választottak, amely nem a kórokozókra, hanem az emlőssejtek egyik fontos enzimére, a furinra irányul. Ez az enzim segít abban, hogy a baktériumok egyes mérgező anyagai, toxinjai kifejtsék hatásukat. Ha azonban ezt az enzimet gátolják, a méreganyagok kevésbé tudnak kárt okozni a sejtekben.
Laboratóriumi körülmények között –bél- és vesehámsejtek felhasználásával – a kutatók több furint gátló anyagot tanulmányoztak. Azt tapasztalták, hogy ezek az anyagok valóban csökkentették a sejtkárosodást, gyulladást és oxidatív stresszt, amelyet a baktériumok által kibocsátott toxinok okoztak.
Ez az eljárás azért lehet ígéretes, mert nem magát a baktériumot pusztítja el, így az kevésbé tud ellenállóvá válni, mint az antibiotikumokkal szemben. A kutatás tehát egy új irányt mutat a bélfertőzések kezelésében, különösen most, amikor egyre nagyobb problémát jelent a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállása.

Antiviral Drug Candidate Repositioning for Streptococcus suis Infection in Non-Tumorigenic Cell Models

Év: 2024

Folyóirat: BIOMEDICINES 2227-9059

Téma: Gyógyszerinnováció

Szerző: Gere Erzsébet

Leírás:

Az antibiotikum-rezisztencia egyre komolyabb problémát jelent világszerte, különösen azoknál a baktériumoknál, amelyek nemcsak állatokat, hanem embereket is képesek megfertőzni. Ilyen a Streptococcus suis nevű baktérium is, amely főként sertésekben okoz betegséget. Ez a kutatás olyan vegyületeket vizsgált, amelyeket eredetileg más terápiás célra fejlesztettek ki, de kedvező hatást mutattak ezzel a baktériummal szemben is.
A vizsgálat során a kutatók tíz különböző vegyületet teszteltek, amelyek bizonyos enzimek – úgynevezett proteázok – működését gátolják. Három anyag (MI-432, MI-471 és MI-476) erős baktériumellenes hatást mutatott, és képes volt csökkenteni a fertőzés okozta sejtkárosodást. A kísérletek emberi bélsejteken és sertésmájsejteken történtek, és a kapott eredmények szerint az anyagok nemcsak a sejtek túlélését segítik, hanem a gyulladást is mérséklik, sőt számos esetben antioxidáns hatásuk is van.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogyan hatnak ezek az anyagok a májban működő enzimekre, amelyek fontosak lehetnek a gyógyszerek lebontásában. Bár néhány kölcsönhatás előfordulhat, a vizsgált vegyületek összességében ígéretesek lehetnek a jövőben olyan fertőzések kezelésére, amelyekre a hagyományos antibiotikumok már nem hatnak.

In Vitro Pharmacokinetic Behavior of Antiviral 3-Amidinophenylalanine Derivatives in Rat, Dog and Monkey Hepatocytes

Év: 2023

Folyóirat: BIOMEDICINES 2227-9059

Téma: Gyógyszerinnováció

Szerző: Gere Erzsébet

Leírás:

A koronavírusok és az influenzavírus bejutását a sejtekbe egyes enzimek, például a TMPRSS2 segítik elő. Ezek gátlása ígéretes megközelítés lehet a fertőzések megelőzésében. Jelen laboratóriumi kutatás azt vizsgálta, hogyan bomlanak le a TMPRSS2-gátló vegyületek – például MI-463, MI-472, MI-485 és MI-1900 – különböző állatok (patkány, kutya és makákó) májsejtjeiben. A cél az volt, hogy kiderüljön, mennyire gyorsan bontja le ezeket a szereket a szervezet, ami fontos információt adhat arról, mennyire lesznek hatékonyak vagy tartósak a szervezetben.
Az eredmények szerint a patkány májsejtek sokkal gyorsabban lebontják ezeket a vegyületeket, mint a kutyáké vagy a makákóké. Ez utóbbi faj anyagcseréje hasonlít leginkább az emberéhez, ezért különösen hasznos modell a gyógyszerkutatásban. Az is kiderült, hogy a vegyületek kémiai szerkezete befolyásolja a lebomlás sebességét: például az MI-1900 gyorsabban bomlott le, amely a többi vegyülettel szemben egy olyan gyűrűt is tartalmaz, amelyben két nitrogén is található.
A kutatás segít abban, hogy hatékony és biztonságos vírusellenes szereket kerüljenek kiválasztásra a gyógyszerfejlesztés során, és hogy jelentősen csökkenjen az állatkísérletek száma a korai vizsgálati szakaszban.

In vitro testing of host-targeting small molecule antiviral matriptase/TMPRSS2 inhibitors in 2D and 3D cell-based assays

Év: 2023

Folyóirat: BIOMEDICINE & PHARMACOTHERAPY 0753-3322 1950-6007

Téma: Gyógyszerinnováció

Szerző: Gere Erzsébet

Leírás:

A COVID-19 járvány hatására felgyorsult azoknak a gyógyszereknek a kutatása, amelyek megakadályozzák, hogy a vírusok bejussanak az emberi sejtekbe. Gere és munkatársai több olyan vegyületet is vizsgáltak, amelyek képesek gátolni a vírusok bejutásához szükséges enzimeket, például a matriptázt és a TMPRSS2-t. A vizsgálatok során emberi májsejteken ellenőrizték, hogy ezek az anyagok mennyire biztonságosak: károsítják-e a sejteket, befolyásolják-e a szervezet oxidatív egyensúlyát, vagy kölcsönhatásba lépnek-e a vérben lévő fehérjékkel továbbá a májban található lebontó enzimekkel.
A kísérletek alapján a MI-21 nevű vegyület bizonyult a legígéretesebb vegyületnek: nem károsította a májsejteket, nem okozott jelentős mellékhatásokat, és jól célozta azokat az enzimeket, amelyek a vírus terjedésében játszanak szerepet – miközben alig hatott a véralvadásban fontos enzimekre. Ezzel szemben más vegyületek, például az MI-472 vagy az MI-477 nagyobb eséllyel növelhetik a vérzés kockázatát, továbbá az MI-485 és MI-1904 viszont jobban gátolták azt a lebontó enzimet, ami más gyógyszerekkel való kölcsönhatásokat okozhat.
A sejtmodellben végzett kutatás hozzájárult ahhoz, hogy a legbiztonságosabb és leghatékonyabb vírusellenes szerek kerüljenek csak kiválasztásra a további, élő állatokon végzett fejlesztési szakaszokhoz.

Suspected Permethrin-Containing Powder Bath Poisoning in a Flock of Mountain Quail (Oreortyx pictus)

Év: 2025

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A kutatók azt vizsgálták, mi történik, ha hegyi bóbitásfürjeknél permethrin-tartalmú porfürdőt alkalmaznak – a madarak külső parazitái ellen. A permethrin szintetikus rovarölőszer. Hét fiatal madarat kezeltek a porral, és három napon belül levertség, fodros tollazat jelentkezett, később pedig az összes madár elpusztult 4–5 nap alatt. A boncolás és patológiai vizsgálatok májelhalást és súlyos vesekárosodást tártak fel, a laboreredmények vérkép-rendellenességeket mutattak, miközben nem találtak fertőzéses okot. A permethrin elégtelen lebontása, lenyelése, vagy a teljes testfelszín beporzása okozta toxikózis állhatott a háttérben. A szerzők kiemelik, hogy bár a permethrint általában biztonságosnak tartják a madaraknál, ez az eset súlyos, halálos kimenetelű mérgezést okozott. Azonnali máj- és vesetámogatás, valamint vitamin- és infúziós terápia életmentő beavatkozás lehet. Figyelmeztetés ez a vad- és haszonmadarak tartásában alkalmazott permethrin visszafogott, körültekintő használatára.

The effectiveness of food safety self-checking systems in institutional catering

Év: 2024

Folyóirat: Applied Food Research 2772-5022 2772-5022

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A tanulmány azt vizsgálta, mennyire hatékonyak az intézményi étkeztetésben használt önellenőrző élelmiszer-biztonsági rendszerek—különös tekintettel arra, hogy belső személyzet képes-e valós problémákat felismerni. A kísérlet során tíz iskola konyhájában négy hónapon át végeztek felmérést egy biztonsági ellenőrző lista segítségével, amelyet havonta töltött ki a helyi személyzet, egy belső auditor és egy külső auditor. Az eredmények egyértelműek voltak: a külső auditorok szigorúbban értékelték az ételkészítési folyamatokat, alacsonyabb pontszámokat adva, mint a helyi dolgozók vagy a belső auditor személyzet. Különösen nagy eltérések mutatkoztak a személyes higiénia, a tárolási eljárások, a takarítás és fertőtlenítés területén. Ebből arra lehet következtetni, hogy az intézményi konyhákban dolgozók hajlamosak túlzottan pozitívan látni saját tevékenységüket, és nem veszik észre annak hiányosságait. Az önellenőrzés tehát önmagában nem biztosítja az élelmiszer-biztonság megfelelő szintjét, így külső auditok rendszeres bevonása kritikus jelentőségű a kockázatok csökkentése és a biztonság fenntartása érdekében.

Carry-Over of Aflatoxin B1 from Feed to Cow Milk—A Review

Év: 2023

Folyóirat: TOXINS 2072-6651 2072-6651

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A cikk azt vizsgálja, hogy a bizonyos gombák másodlagos anyagcseretermékeként termelődő, hosszútávon komoly egészségkockázatot jelentő mikotoxin, az aflatoxin B₁ (AFB₁) hogyan jut át a tehenek takarmányából a tejbe, ahol karcinogén átalakulási terméke, az aflatoxin M₁ (AFM₁), megjelenhet—kiemelve ezzel a folyamat élelmiszerbiztonsági jelentőségét. A szerzők megállapították, hogy átlagosan a carry-over, azaz az aflatoxin átvitel a takarmányból a tejbe 1–2 %, de magasabb tejtermelés esetén akár 6 % is lehet. A legjelentősebb tényezők a tehén tejtermelésének mértéke és az AFB₁ bevitelének mennyisége; ezek egyértelműen korrelálnak az AFM₁ mennyiségével a tejben. Egyéb befolyásoló tényezők közé tartoznak a tőgygyulladásra utaló ún. szomatikus sejtszám a tejben, a szennyeződés forrása, az évszak, de a takarmány részecskemérete, illetve különböző beavatkozások hatásai—például vakcináció vagy adszorbens alkalmazása is szerepet játszanak az átvitel alakulásában. Többféle matematikai modellt is áttekintettek az átvitel leírására, de nincs olyan egyértelműen legjobb forma, amely minden esetben alkalmazható lenne. Következtetésük szerint az aflatoxinok tejbe jutását több tényező együttesen szabályozza, de a tej mennyisége és a takarmányban jelenlévő toxin mennyisége tűnik a legerősebb befolyásoló tényezőnek.

Metal Load of Potentially Toxic Elements in Tuna (Thunnus albacares)—Food Safety Aspects

Év: 2023

Folyóirat: FOODS 2304-8158 2304-8158

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A kutatás célja annak felmérése volt, hogy mennyi potenciálisan toxikus nehézfémet (arzén, kadmium, higany és ólom) tartalmaz a sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) és ezek a mennyiségek biztonságosak-e az emberi fogyasztás szempontjából. Egy magyarországi halpiacról vett mintákat vizsgáltak. A szervetlen arzén szintje 0,05 ± 0,02 mg/kg volt, mely alapján a napi becsült bevitel 0,03–0,09 µg/testsúlykilogramm/nap érték között volt – ez jóval alatta marad a referenciaértéknek. Kadmium esetén 0,03 ± 0,01 mg/kg mennyiséget mértek, az értékek az EU határérték (0,1 mg/kg) alatt maradtak. A becsült bevitel értékek (0,05–0,07 µg/ttkg/nap) is biztonságos szinten maradtak. A higany szintje a minták 90 %-ában a kimutatási határ alatt maradt, és minden esetben az EU határérték alatt volt. A bevitel 90%-ban szintén biztonságosnak minősíthető volt, két minta esetében azonban a határ fölé esett. Az ólomtartalom a minták 40%-a esetén meghaladta az EU által megengedett maximális értéket. A bevitel értékek mind felnőttek, mind gyermekek esetén meghaladták a biztonságosnak mondható referenciaértékeket. Megállapították, hogy a tonhal arzén, kadmium és higany szintje általában biztonságos. Ugyanakkor az ólomtartalom aggodalomra ad okot: a minták nagy részében túllépte a határértéket, és a becsült napi bevitel is meghaladta a referenciaértékeket, ami környezeti szennyezésre és fogyasztói egészségi kockázatokra hívja fel a figyelmet

To Eat or Not to Eat?—Food Safety Aspects of Essential Metals in Seafood

Év: 2023

Folyóirat: FOODS 2304-8158 2304-8158

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A tengeri ételek – mint a kagyló, osztriga és tintahal – népszerűsége táplálkozás-élettani előnyeik miatt magas, ám kérdéses, hogy ezek valóban elegendő mértékben fedezik-e szervezetünk esszenciális nyomelem-szükségletét. A kutatás során ezekben az élelmiszerekben hét nyomelem (kobalt, króm, réz, mangán, molibdén, nikkel és cink) mennyiségét vizsgálták egy halpiacról származó mintákban. A statisztikai elemzések alapján jelentős különbségek mutatkoztak az egyes fémek eloszlásában. A kagyló kobalt- és króm¬tartalma szignifikánsan magasabb volt, mint az osztrigáé vagy tintahalé. Az osztriga kiemelkedett a réz és mangán¬tartalmával. A cinktartalomban is jelentős eltérések voltak: legkevesebb a tintahalban, legtöbb az osztrigában. A molibdén tartalom viszont nem mutatott szignifikáns különbséget a háromféle minta között. A kagylók nikkeltartalma magasabb volt, mint a tintahalé. A napi ajánlott bevitelhez és a megengedhető felső beviteli szinthez viszonyítva egyik minta sem jelent egészségügyi kockázatot. Ugyanakkor a tengeri termékek nyomelem-tartalma önmagában nem elegendő az esszenciális fémek szükséges napi bevitelének biztosítására

Trophic transfer and biomagnification potential of environmental contaminants (heavy metals) in aquatic ecosystems

Év: 2024

Folyóirat: ENVIRONMENTAL POLLUTION 0269-7491 1873-6424

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A kutatás azt vizsgálta, hogyan halmozódnak fel és adódnak tovább a nehézfém-szennyezők a vízi élővilágban. A tanulmány szerint a bioakkumulációt (felhalmozódást) és a táplálékláncon belüli továbbadást (trofikus transzfert) különböző külső, és belső tényezők befolyásolhatják. A nehézfémek biomagnifikációja, vagyis koncentrációjuk növekedése a tápláléklánc magasabb szintjein, továbbra is vitatott kérdés. Például, az arzén az édesvízi rendszerekben általában csökken a tápláléklánc mentén, míg a tengeri rendszerekben a ragadozó halakban (pl. cápák) koncentrálódhat. A kadmium kezdetben nem tűnt hajlamosnak biomagnifikációra, de újabb kutatások szerint mégis felhalmozódhat bizonyos élőlényeknél, például csigáknál. A higany viszont egyértelműen biomagnifikálódik: már a vízben lebegő szerves anyagoktól kezdve egészen a ragadozó halakig kimutatható a koncentráció növekedése. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a biomagnifikáció mértékét jelentősen befolyásolja a környezet jellege. A szerzők javasolják a vízi ökoszisztémák szigorúbb biomonitoringját, nem károsító mintavételi módszerek alkalmazását, és azt, hogy a kezeletlen ipari és városi szennyvizeket semmiképp ne engedjük természetes vizekbe, hogy megóvjuk az élővilágot és az emberi egészséget is.

Pathological consequences, metabolism and toxic effects of trichothecene T-2 toxin in poultry

Év: 2024

Folyóirat: POULTRY SCIENCE 0032-5791 1525-3171

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A takarmányok penészgombák által termelt toxinjainak (mikotoxinok) szennyezettsége világszerte egyre súlyosabb probléma, különösen az állattartásban. Az ún. Fusarium penészgombafajok által termelt T-2 toxin komoly fenyegetést jelent a baromfik egészségére és a termelés hatékonyságára. Ez az összefoglaló cikk átfogóan elemzi a T-2 toxin anyagcseréjét, toxikus hatásait és kóros következményeit a baromfi szervezetére. A toxin számos szervrendszert érint: károsítja a gyomor- és bélrendszert, a májat (amely kulcsszerepet játszik a lebontásában), a veséket, a szaporítószerveket, valamint az immunrendszerhez kapcsolódó szerveket. Az immunrendszer gyengülése miatt a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökken, és a védőoltások hatékonysága is romlik. A sejtszintű folyamatokban is súlyos zavarokat okoz: rontja a fehérjeszintézist, előidézi a sejthalált (apoptózist), és oxidatív stresszválaszt vált ki a sejtekben a szabadgyökök termelődésének fokozásával. Mindez hosszú távon komoly állategészségügyi, gazdasági és élelmiszerbiztonsági következményekkel jár. A T-2 toxin hatásainak alapos megértése elengedhetetlen a hatékony megelőzési és védekezési stratégiák kialakításához a baromfitenyésztésben, hogy csökkentsük az állatokat és az élelmiszerláncot fenyegető kockázatokat.

Emerging risk identification in the food chain – A systematic procedure and data analytical options

Év: 2023

Folyóirat:INNOVATIVE FOOD SCIENCE & EMERGING TECHNOLOGIES 1466-8564 1878-5522

Téma: ÁLLATORVOSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FOLYAMAT- ÉS ADATELEMZÉS

Szerző: Farkas Zsuzsa

Leírás:

A tanulmány célja egy olyan módszertani keret bemutatása volt, amely lehetővé teszi az élelmiszerláncban felmerülő új, még nem teljesen felismerhető, de potenciális kockázatok azonosítását és kezelését. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az újonnan felmerülő kockázatok felismerése hatékony adatkezelést, előrejelzést és döntéshozatalt igényel, ám ezt nehezíti az adathiány és a releváns információk időben történő észlelésének kihívásai. A cikk egy fenntartható és visszakövethető munkafolyamatot mutat be, amely ötvözi a szakértői tudást és tapasztalatot a modern adatfeldolgozó módszerekkel. A kialakított azonosító rendszerrel 2020–2021 folyamán 58, tíz téma köré csoportosított, konkrét új kockázatot térképeztek fel a szerzők Magyarországon és az Európai Unióban. A megközelítés segítséget nyújt az élelmiszer-biztonsági hatóságoknak és az ipari szereplőknek abban, hogy proaktívan, minél előbb be tudjanak avatkozni a lehetséges veszélyek megelőzése érdekében. A tanulmány külön kitér arra is, hogy bár az AI-alapú módszerek ígéretesek, a folyamat végén mindenképp szükség van szakértői döntésre a kockázatok relevanciájának megállapításához.

Digital quantification of porcine circovirus 2 (PCV-2)-infected cells in lymph nodes of pigs with natural PCV-2 systemic disease shows strong association with manual scoring and quantitative PCR

Év: 2025

Folyóirat: VETERINARY PATHOLOGY 0300-9858 1544-2217

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

Horváth Dávid és munkatársai által készített 2025-ös tanulmány jelentős előrelépést mutat a 2-es típusú sertéscirkovírus (PCV-2) diagnosztikai módszereinek korszerűsítésében. A kutatás központi kérdése az volt, hogy mennyire pontosan képes a digitális képelemzés kimutatni a sertések nyirokcsomójában elhelyezkedő PCV 2 fertőzött sejteket, és ez mennyire megbízható alternatívát jelenthet a hagyományos módszerekkel szemben.
A PCV-2 által okozott fertőzés továbbra is komoly gazdasági károkat okoz világszerte. A vírus okozta szisztémás megbetegedés diagnózisa eddig elsősorban szubjektív manuális immunhisztokémiai pontozáson (IHC-scoring) és kvantitatív PCR-vizsgálatokon alapult. A kutatócsoport célja az volt, hogy ezt a folyamatot digitalizálva, és részben automatizálva objektívebb és reprodukálhatóbb eredményeket lehessen elérni.
A vizsgálat során 53 természetes úton fertőződött sertés 54 nyirokcsomó-mintáját elemezték. A kutatók összehasonlították a digitális számolással kapott fertőzött sejtek arányát két független megfigyelő által elvégzett manuális pontozással. Az eredmények meggyőzőek voltak: 87%-ban egyezést találtak a két manuális értékelés között, és egyértelmű összefüggést mutattak ki – minél magasabb volt a manuális pontszám, annál több fertőzött sejtet regisztrált a digitális módszer is.
A tanulmány talán legjelentősebb eredménye az erős, szignifikáns korreláció, amelyet a digitalizált sejtszám és a PCR-alapú vírusterhelés között mutattak ki (ρ ≈ 0,846, P < 0,001). Ez azt jelenti, hogy a digitális képfeldolgozás és automatizált sejtszámlálás nem csak a hagyományos mikroszkópos értékeléssel egyenértékű, hanem a molekuláris diagnosztikai módszerekkel is összhangban van.
A digitális kvantifikáció gyakorlati előnyei egyértelműek: hatékony, objektív és reprodukálható módszert jelent a PCV 2 immunhisztokémiai jelölések értékelésére. A manuális pontozásnál gyorsabb, konzisztensebb és kevésbé függ személyes döntésektől – ami különösen nagyobb vizsgálati minták és epidemiológiai elemzések esetén növeli a diagnózis megbízhatóságát.
Röviden fogalmazva: ez a módszertani innováció segít abban, hogy a PCV 2-fertőzés diagnózisa kevésbé legyen szubjektív, és jobban integrálható legyen a PCR-alapú eredményekkel. Így megbízhatóbbá válik a sertések cirkovírusos megbetegedésének diagnosztikája, ami végső soron hozzájárulhat a gazdasági veszteségek csökkentéséhez a sertéstartó ágazatban.

Prevalence estimation of Pestivirus scrofae (atypical porcine pestivirus) among Hungarian pig herds and the effects of different sample types on detection rates

Év: 2025

Folyóirat: PORCINE HEALTH MANAGEMENT 2055-5660 2055-5660

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

Magyar kutatók országosan felmérték az atipikus sertéspestivírus (Pestivirus scrofae, APPeV) terjedését. A szerzők 2021–2022 között 26 magyarországi és 1 szlovákiai sertéstelepen gyűjtöttek vér-, rágókötél- és herélésifolyadék-mintákat, majd RT qPCR-rel vizsgálták az APPeV jelenlétét. A tanulmányból kiderült, hogy a gazdaságok 66,7 %-ában kimutatható a vírus – ez országos elterjedtséget jelez. Érdekesség, hogy a minták közül a rágókötélminták 72 %-a, és a herélésifolyadék-minták 57 %-a lett pozitív, míg a savóminták csupán 21 %-ában találták meg az örökítőanyagot, ami arra mutat, hogy a nem-invazív minták is nagyon hatékonyak a diagnosztikában. Korcsoportok között is volt különbség: a 10 hetes malacok vérében volt a legnagyobb arányú a vírushordozás, a 20 hetes állatoknál viszont a rágókötél-minták mutattak több fertőzést. A genetikai vizsgálatok alapján a vírusvariánsok hasonlók voltak a különböző telepeken, ami az élőállat-forgalom szerepére utalhat a vírus terjedésében. Ez a kutatás világosan rávilágít, hogy az APPeV-fertőzés nem elszigetelt jelenség, amelynek kimutatására hatékony, célzott mintavételi és diagnosztikai módszerekre van szükség a jövőben.

Comparative Prevalence Estimation and Phylogenetic Analysis of Novel Porcine Parvoviruses (PPV2–7) in Hungarian Pig Herds

Év: 2024

Folyóirat: TRANSBOUNDARY AND EMERGING DISEASES 1865-1674 1865-1682

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

Magyar kutatók először mérték fel átfogóan a sertésekben előforduló újonnan azonosított parvovírusok (PPV2–7) jelenlétét. Az elmúlt 5 évben 26 hazai és 2 szlovákiai sertéstelepen gyűjtöttek vér-, rágókötél- és herélésifolyadék-mintákat, majd valós idejű PCR-vizsgálattal vizsgálták a vírusok örökítőanyagának jelenlétét. A felmérés során a telepek 92 %-ában kimutatták valamelyik vírust, leggyakrabban a PPV2-t, míg a PPV4 volt a legritkább. A vírusok kimutatására a rágókötélminták bizonyultak a legalkalmasabbnak, de vérből és herélési folyadékból is sikerült azonosítani a kórokozókat. A fiatal, választott malacokban volt a legnagyobb arányú a vírusterhelés, ami arra utal, hogy a fertőzés korai életkorban a legaktívabb. Bár ezek a vírusok többnyire nem okoznak megbetegedést, jelenlétük fontos lehet az állategészségügy és a termelés szempontjából, hiszen ronthatják az állatok általános egészségi állapotát, és fogékonyabbá tehetik őket más betegségekre. A kutatás rávilágít, hogy a nem invazív minták hatékony eszközt jelenthetnek a parvovírusok állományszintű szűrésére, és segíthetnek a célzott járványvédelmi stratégiák kidolgozásában.

Spatiotemporal Distribution of PRRSV-1 Clades in Hungary with a Focus on the Era of Disease Eradication

Év: 2024

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

Magyar kutatók hazai adatokon alapozva feltérképezték a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tűntekkel járó szindrómáját okozó vírusának (PRRSV 1) genetikai változatait, az elmúlt években végrehajtott mentesítési program keretében. A vizsgálat célja az volt, hogy megértsük, milyen vírusvariánsok keringenek a hazai sertéstelepeken. Az eredmények szerint Magyarországon több PRRSV 1 víruscsoport volt jelen, amelyek térbeli eloszlása és időbeli változása jól tükrözi a betegség ellen irányuló országos stratégiák hatását. A csoportok nyomonkövetése segít megérteni, mely vírusvariánsok állhatnak a fertőzések hátterében, és melyek azok, amelyeket a megelőző intézkedések hatásosan visszaszorítottak. Miért fontos ez a közegészségügyi és állategészségügyi szemszögből? Mert a PRRSV 1 jelentős kórokozó sertéseknél, befolyásolja a termelékenységet, és gyakran együtt fordul elő más vírusokkal, fokozva a súlyos megbetegedések kialakulásának valószínűségét. A genetikai követés segítségével célzottabban lehet bevezetni vakcinázást, járványvédelmi intézkedéseket. Ez a munka fontos alapot ad a fertőzések megelőzéséhez, a vakcinákkal szembeni ellenállóképesség és terjedés jobb megértéséhez, valamint a hatékony járványvédelmi intézkedések kidolgozásához.

First Report of Porcine Parvovirus 8 in Europe: Widespread Detection and Genetic Characterization on Commercial Pig Farms in Hungary and Slovakia

Év: 2024

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

A kutatók elsőként azonosították Kínán kívül a sertésparvovírus 8-as típusát, a PPV8-at. A kutatócsoport ezzel a munkával folytatta a hazai sertésállományokban előforduló, újonnan azonosított parvovírusok feltérképezését, amely a PPV2–7 típusok vizsgálatával indult. Az elmúlt 5 évben 23 hazai és 2 szlovákiai sertéstelepről gyűjtött vér-, rágókötél- és herélésifolyadék-mintában valós idejű PCR-módszerrel vizsgálták a PPV8 örökítőanyagának jelenlétét. Az eredmények meglepőek: a magyar telepek 65 %-a és mindkét szlovák telep pozitívnak bizonyult. A rágókötélminták adták a legtöbb pozitív eredményt, az egyes telepeken akár 100%-os arányban is, míg a vérminták és a herélésifolyadék jóval ritkábban jeleztek fertőzést (4% és 5%). A genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hazai és szlovákiai vírusváltozatok nagyon hasonlóak a Kínában korábban azonosított törzshöz, de néhány aminosav-eltérés a vírus helyi evolúciójára utalhat. Bár a vizsgált állományokban nem észleltek klinikai tüneteket, a PPV8 jelenléte fontos lehet az állategészségügy és a termelés szempontjából: ronthatja az állatok általános egészségi állapotát, és más kórokozókkal együtt súlyosabb megbetegedésekhez vezethet. Ez a kutatás bizonyítja, hogy a PPV8 már Európában is jelen van, és rávilágít a nem-invazív mintavételi módszerek jelentőségére a korai és állományszintű vírusfelderítésben. A folytatódó megfigyelés és genetikai nyomonkövetés kulcsfontosságú lehet a sertésállományok védelme és a járványvédelmi stratégiák fejlesztése szempontjából.

Sampling Strategies in PRRS Elimination in Hungary: An Observational Study Involving Four Farrow-to-Finish Swine Herds

Év: 2023

Folyóirat: VETERINARY SCIENCES 2306-7381 2306-7381

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

A sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tűntekkel járó szindrómája (PRRS) egy vírusos eredetű megbetegedés, amely jelentős elhullást és termeléskiesést okoz a sertéságazatban. Bár a PRRS okozta gazdasági veszteségek vakcinázással mérsékelhetők, a betegség végleges felszámolása összetett feladat, amely összehangolt erőfeszítést igényel. Magyarország a 2010-es évek közepén indította el az országos PRRS-mentesítési programot, amely a 2020-as évek elejére jelentős sikereket hozott. A magyarországi vizsgálatban négy sertéstelepen hasonlították össze a PRRSV kimutatására alkalmas különböző mintavételi módszereket. A kutatás célja az volt, hogy meghatározzák azt a protokollt, amellyel a vadvírus és a vakcinatörzs megbízhatóan elkülöníthető. Kiderült, hogy egy alomból legalább három választott malac vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a kocák között cirkuláló fertőzések biztosan felismerhetők legyenek. Ha ezt a stratégiát következetesen alkalmazzák, és a pozitív malacokat, illetve kocákat eltávolítják, akár két éven belül elérhető a vadvírus teljes visszaszorítása a telepen. A kidolgozott módszer lehetővé teszi a fertőzött állatok célzott azonosítását és eltávolítását, így a járványvédelem és a mentesítés jóval hatékonyabbá válik. A vizsgálat részletes, gyakorlatban is bevált mintavételi eljárást kínál, amelyet laboratóriumi vizsgálatok támasztanak alá. Az eredmények alapján a PRRS-vad törzsektől való mentesítés tervezetten és ellenőrzötten valósítható meg, anélkül hogy az egész állományt le kellene cserélni.

Quantitative Analysis of Inflammatory Uterine Lesions of Pregnant Gilts with Digital Image Analysis Following Experimental PRRSV-1 Infection

Év: 2023

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

A szerzők a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tűntekkel járó szindrómáját okozó vírus (PRRSV‑1) hatását vizsgálták vemhes kocák méhében, mesterséges fertőzéses kísérletben. A PRRS világszerte jelentős gazdasági károkat okoz, mivel vetélést, gyenge malacok születését és korai elhullást idézhet elő, ill. gyakran társul más betegségekkel. A kísérlet során előzetesen vakcinázott vemhes kocákat fertőztek meg virulens PRRSV-1-törzzsel, majd ezek méhszöveteit részletesen elemezték, hogy feltárják a vírus okozta elváltozásokat. A kutatók közel 200 metszetet vizsgáltak digitális képanalízissel, amely pontosabban mutatja a gyulladásos sejtek mennyiségét és eloszlását, mint a hagyományos mikroszkópos értékelés. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy a PRRSV‑1-fertőzés gyulladást vált ki a méhben még oltott állatoknál is, ami rávilágít arra, hogy a vírus komoly kockázatot jelent a vemhesség során. Az ilyen gyulladások vetélést, magzati károsodást vagy a későbbiekben termékenységi problémákat okozhatnak, ami közvetlen termelési veszteséghez vezet a sertéstelepeken. A vizsgálat jelentősége abban rejlik, hogy a digitális képelemzés és immunfestés kombinációja objektív és megbízható adatokat szolgáltat, amelyek segíthetnek a betegség korai felismerésében és a védekezési stratégiák finomhangolásában. Ez a megközelítés hozzájárulhat a tenyészkocák egészségének megőrzéséhez és a PRRS elleni hatékonyabb járványvédelemhez.

The Impact of PRRS Eradication Program on the Production Parameters of the Hungarian Swine Sector

Év: 2023

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

Magyarországon a PRRSV-mentesítési program hatását vizsgálták a sertéságazat termelési teljesítményére és gazdasági mutatóira. A PRRS (a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tűntekkel járó szindrómája) súlyos veszteséget okoz a sertésállományban: vetélést, elhullást és termeléskiesést idézhet elő. Bár hazánkban a 2010-es évek közepétől intenzíven folyt a mentesítő program, 2020-ra az országos eredmények kimagaslók voltak, sikerült nagymértékben visszaszorítani a vadvírus okozta fertőzést. Ennek fő eszköze a „depopuláció–repopuláció” volt, vagyis a fertőzött állományok teljes kiürítése, fertőtlenítése, majd PRRS-mentes, lehetőleg fejlettebb genetikájú állatokkal való újratelepítése. A vizsgálat egy nagy, 1400 kocás telep példáján mutatta be, hogy ez a módszer jelentősen javítja a termelési eredményeket: a kocánkénti éves vágósertésszám 21-ről 25-re nőtt, a hízlalási napok száma csökkent, és javult a takarmányhasznosítás is. Országos szinten 2014 és 2022 között a kocánkénti vágósertés-termelés 19,8-ról 26,1-re emelkedett, miközben a kocaállomány több mint egynegyedével csökkent, így a szektor hatékonysága és jövedelmezősége látványosan javult. A tanulmány rávilágít, hogy a depopuláció–repopuláció nemcsak a PRRS felszámolásában hatékony, hanem lehetőséget ad a telepek genetikai és járványvédelmi megújítására is. A beruházás költségei kevesebb mint egy éven belül megtérülhetnek, hosszú távon pedig növelik a sertéstartás versenyképességét és fenntarthatóságát Magyarországon.

Transmission Dynamics of Imported Vaccine-Origin PRRSV-2 within and between Commercial Swine Integrations in Hungary

Év: 2023

Folyóirat: ANIMALS 2076-2615

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

A szerzők megvizsgálták, hogyan terjedhetett el a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tűntekkel járó szindrómájának vírusának (PRRSV 2) vakcinaeredetű vírusa egyes hazai sertéstelepeken a nemzetközi állatforgalom révén. A PRRS világszerte komoly gazdasági károkat okoz: vetélést, elhullást, lassú növekedést, és gyakran társul más fertőzésekkel is. Bár Magyarországon a vadvírusoktól sikerült mentesíteni az állományokat, 2020–2021-ben két különálló, dániai forrásból jelent meg az élő, gyengített vakcinából származó, korábban észak-amerikai genotípusnak nevezett PRRSV 2. A vizsgálatok kimutatták, hogy a Dániából importált, előnevelt malacok a tranzitállomásokon fertőződhettek meg, majd a vírus közvetlenül és közvetve (például járművek és eszközök útján) több hazai, korábban PRRS mentes telepre is eljutott. A genetikai elemzések igazolták, hogy a kórokozó szoros rokonságban állt az Ingelvac PRRS MLV vakcinatörzzsel, és rövid idő alatt is több pontmutációt halmozott fel, ami jelzi a vírus gyors alkalmazkodóképességét. A kutatás rávilágít arra, hogy a vakcinaeredetű PRRS vírusok is veszélyeztethetik a PRRS mentes telepeket, amennyiben a nemzetközi állatmozgás nem kellően ellenőrzött. A közvetlen, tranzitállomások nélküli szállítás, a szigorú járványvédelmi előírások betartása és a folyamatos genetikai nyomon követés kulcsfontosságú a hazai állomány védelméhez és az országos mentesség megőrzéséhez.

Prevalence estimation and genetic characterization of Porcine Parainfluenza Virus 1 (PPIV-1) in Hungary and the first report of the virus in Slovakia

Év: 2024

Folyóirat: TRANSBOUNDARY AND EMERGING DISEASES 1865-1674 1865-1682

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

Magyar kutatók elsőként mérték fel átfogóan a sertések parainfluenza-vírusának (PPIV‑1) előfordulását hazai nagylétszámú állományokban, és először mutatták ki a vírust Szlovákiában is. 2020 és 2022 között 23 magyarországi telepen 221 rágókötélmintát, valamint 181 orrtamponmintát gyűjtöttek, amelyeket PCR módszerrel vizsgáltak. A PPIV‑1 a magyar telepek 43%-án volt jelen, és a Szlovákiából érkezett minták is pozitívak lettek. Az orrtamponminták bizonyultak a legmegbízhatóbbnak a vírus kimutatására, és a legnagyobb arányú fertőzöttséget Magyarországon a 6 hetes malacokban észlelték. A szlovákiai telepen ezzel szemben a 2 hetes malacok körében volt a legmagasabb a pozitivitás. Vérmintákban nem azonosították a vírust. A genetikai vizsgálatok öt törzs részleges szekvenciáját határozták meg, amelyek mind az európai variánsokhoz tartoztak, és egymással, valamint más európai törzsekkel is >93 % hasonlóságot mutattak. A vizsgálat rávilágít, hogy a PPIV‑1 széles körben elterjedt Magyarországon, és már Szlovákiában is kimutatható, bár a vizsgált állományokban nem jelentkeztek egyértelmű klinikai tünetek. Az eredmények alapján a vírus főként a választás utáni fiatal malacokban fordul elő. Bár önmagában többnyire enyhe lefolyású, jelenléte fontos jelzés az állategészségügyi ellenőrzéshez, és érdemes lehet figyelembe venni a telepi járványvédelmi intézkedések tervezésénél is.

Eradication of PRRS from Hungarian Pig Herds between 2014 and 2022

Év: 2024

Folyóirat: TRANSBOUNDARY AND EMERGING DISEASES 1865-1674 1865-1682

Téma: SERTÉSVÍRUSOK

Szerző: Balka Gyula

Leírás:

A PRRSV hazai felszámolása mérföldkő a magyar sertéságazatban. A sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tűntekkel járó szindrómája (PRRS) világszerte az egyik legnagyobb gazdasági károkat okozó fertőző betegség, amely vetélést, növekedés-visszamaradást és elhullást idézhet elő fiatal állatokban. Magyarország 2014-ben indította el az országos PRRS-mentesítési programot, amely 2022-re teljes sikerrel zárult: ekkorra az összes hazai sertéstelep, beleértve a nagy- és a kislétszámú állományokat is, hivatalosan PRRS-mentessé vált. A magyarországi PRRS-mentesítési programot régiónként, összehangoltan hajtották végre, és minden telep számára kötelező volt az adott területen. A leggyakoribb módszer a teljes állománycsere (depopuláció–repopuláció) volt, amely során a fertőzött állományt kiürítették, az épületeket fertőtlenítették, majd PRRS-mentes állatokkal telepítették újra. Egyes helyeken kiegészítő módszereket, például célzott tesztelést és a fertőzött egyedek eltávolítását is alkalmaztak. A laboratóriumi ellenőrzés és a szigorú járványvédelmi szabályok betartása kulcsszerepet játszott a sikerben. A program eredményeként a magyar sertésállomány 2022 tavaszára teljes PRRS-mentességet ért el, ami nemcsak az állategészségügy, hanem a termelés szempontjából is jelentős előny. A mentesítés lehetővé tette a korszerűbb genetikai állományok betelepítését, csökkentette a járványok kockázatát és a gyógyszerfelhasználást, valamint hosszú távon növeli a hazai sertéstartás versenyképességét és fenntarthatóságát.