Gazdaszervezetet célzó, kismolekulájú antivirális matriptáz/TMPRSS2-gátlók in vitro vizsgálata 2D és 3D sejtalapú modellekben.
A COVID-19 járvány hatására felgyorsult azoknak a gyógyszereknek a kutatása, amelyek megakadályozzák, hogy a vírusok bejussanak az emberi sejtekbe. Gere és munkatársai több olyan vegyületet is vizsgáltak, amelyek képesek gátolni a vírusok bejutásához szükséges enzimeket, például a matriptázt és a TMPRSS2-t. A vizsgálatok során emberi májsejteken ellenőrizték, hogy ezek az anyagok mennyire biztonságosak: károsítják-e a […]
Antivirális gyógyszerjelöltek újrapozicionálása Streptococcus suis fertőzés esetén nem daganatos sejtmodelleken
A koronavírusok és az influenzavírus bejutását a sejtekbe egyes enzimek, például a TMPRSS2 segítik elő. Ezek gátlása ígéretes megközelítés lehet a fertőzések megelőzésében. Jelen laboratóriumi kutatás azt vizsgálta, hogyan bomlanak le a TMPRSS2-gátló vegyületek – például MI-463, MI-472, MI-485 és MI-1900 – különböző állatok (patkány, kutya és makákó) májsejtjeiben. A cél az volt, hogy kiderüljön, […]
Antivirális gyógyszerjelöltek újrapozicionálása Streptococcus suis fertőzés esetén nem daganatos sejtmodelleken
Az antibiotikum-rezisztencia egyre komolyabb problémát jelent világszerte, különösen azoknál a baktériumoknál, amelyek nemcsak állatokat, hanem embereket is képesek megfertőzni. Ilyen a Streptococcus suis nevű baktérium is, amely főként sertésekben okoz betegséget. Ez a kutatás olyan vegyületeket vizsgált, amelyeket eredetileg más terápiás célra fejlesztettek ki, de kedvező hatást mutattak ezzel a baktériummal szemben is.A vizsgálat során […]
Furin-gátlók alkalmazása a patogén E. coli és Shigella flexneri által kiváltott citotoxicitás, oxidatív stressz és gyulladás csökkentésére emlős hámsejtekben
Egy 2025-ben megjelent tanulmányban Rumer, Gere és kutatótársaik azt vizsgálták, hogyan lehet megvédeni sertés és kutya eredetű hámsejteket a bélrendszert fertőző baktériumok, például az E. coli és a Shigella flexneri okozta károsodástól – anélkül, hogy közvetlenül ezeket a baktériumokat támadnák meg.A kutatók egy olyan megközelítést választottak, amely nem a kórokozókra, hanem az emlőssejtek egyik fontos […]
Az emberi és állatorvosi gyógyszer-repozícionálás néhány aspektusa és átfedései
Meglévő gyógyszerek új célokra – lehetőségek a humán és állatorvosi gyógyászatbanEgy új gyógyszer kifejlesztése hosszú és költséges folyamat, amely sokszor több mint tíz évet és milliárdos beruházást igényel. Ezzel szemben a gyógyszer-repozicionálás – vagyis már engedélyezett készítmények új betegségek kezelésére való alkalmazása – gyorsabb, olcsóbb és kevesebb kockázattal jár. Ebben az áttekintő tanulmányban bemutatjuk, milyen […]
Az SZV-2649, egy új, többszörös ioncsatorna-gátló mexiletin analóg hatásai
Ezt a projektünket a szív bizonyos ritmuszavarainak (aritmia) gyógyszeres kezelésére alkalmas új gyógyszerjelölt vegyület azonosítási és fejlesztési szándékával indítottuk. A kardiovaszkuláris betegségek vezető halálokot képeznek számos fejlett országban, melyeknek – nem csekély hányadban – a halálozás oka szívkamrai vagy pitvari fibrillációval áll összefüggésben. Ezeknek az aritmia típusoknak gyógyszeres kezelése azonban nem tekinthető megoldottnak. A Semmelweis […]
Az új, több támadáspontú fájdalomcsillapító-jelölt, az SZV-1287 potenciális betegségmódosító hatást mutat monojód-acetáttal kiváltott oszteoartritisz egérmodellben
Leírás:A humán és állatgyógyszer kutatás, fejlesztés és terápia eredményei kölcsönös hasznosításának előnyeit és lehetőségeit elemeztük egy 2024-ben megjelent közleményünkben (doi.org/10.3390/molecules29184475). Rámutattunk arra, hogy a humán K+F metodikáknak és a preklinikai eredményeknek, valamint a klinikai terápiának állatgyógyszer innovációban és állatgyógyászatban történő hasznosítása, illetve vice versa, miként lehetséges és célszerű. Az SZV-1287 gyógyszerjelölttel kapcsolatos közleményünk egy ilyen […]