A koronavírusok és az influenzavírus bejutását a sejtekbe egyes enzimek, például a TMPRSS2 segítik elő. Ezek gátlása ígéretes megközelítés lehet a fertőzések megelőzésében. Jelen laboratóriumi kutatás azt vizsgálta, hogyan bomlanak le a TMPRSS2-gátló vegyületek – például MI-463, MI-472, MI-485 és MI-1900 – különböző állatok (patkány, kutya és makákó) májsejtjeiben. A cél az volt, hogy kiderüljön, mennyire gyorsan bontja le ezeket a szereket a szervezet, ami fontos információt adhat arról, mennyire lesznek hatékonyak vagy tartósak a szervezetben.
Az eredmények szerint a patkány májsejtek sokkal gyorsabban lebontják ezeket a vegyületeket, mint a kutyáké vagy a makákóké. Ez utóbbi faj anyagcseréje hasonlít leginkább az emberéhez, ezért különösen hasznos modell a gyógyszerkutatásban. Az is kiderült, hogy a vegyületek kémiai szerkezete befolyásolja a lebomlás sebességét: például az MI-1900 gyorsabban bomlott le, amely a többi vegyülettel szemben egy olyan gyűrűt is tartalmaz, amelyben két nitrogén is található.
A kutatás segít abban, hogy hatékony és biztonságos vírusellenes szereket kerüljenek kiválasztásra a gyógyszerfejlesztés során, és hogy jelentősen csökkenjen az állatkísérletek száma a korai vizsgálati szakaszban.