A tanulmány a nyers tej és különböző tejtermékek antimikrobiális rezisztenciagén-tartalmát vizsgálta egy magyarországi szarvasmarha-telep példáján keresztül, az állattartástól egészen a fogyasztásra kész termékekig. A kutatás során a nyers tejből, aludttejből, nyers sajtból és érlelt sajtból vett mintákból DNS-t izoláltak, majd újgenerációs szekvenálással (NGS) elemezték a bennük található rezisztenciagéneket (ARG-kat).
A vizsgálat 112 rezisztenciagént azonosított, amelyek közül ki kell emelni a kiterjedt spektrumú béta-laktamáz (ESBL) termelésért felelős OXA-662 és OXA-309 gének jelenlétét. Az ARG-k koncentrációja a fermentáció során csökkent, azonban a sajt érése során koncentrálódott és feldúsulás volt megfigyelhető, ugyanakkor az oltókultúra hatására eltolódó mikrobiológiai összetétel a rezisztencia génkészlet eltolódását is okozta. Ez azt mutatja, hogy a feldolgozási lépések megváltoztatják az ilyen géneket hordozó baktériumokat vagy azok genetikai maradványait.
A kutatás eredményei alátámasztják a biztonságos élelmiszer-előállítás és -fogyasztás fontosságát, különösen nyers tejtermékek esetében, amelyek jelentős kockázatot hordozhatnak az antibiotikum-rezisztencia terjedésében. A tanulmány kiemeli, hogy a rezisztenciagének nem csak a kórházak problémái, hanem a mindennapi élelmiszereinken keresztül is elérhetnek bennünket.