A probiotikumokat – azaz jótékony baktériumokat – egyre gyakrabban alkalmazzák a baromfitenyésztésben, hogy elősegítsék az állatok egészségét és javítsák az emésztésüket. Ez különösen fontos a brojlerek esetében, amelyek a világ egyik legnagyobb mennyiségben tenyésztett haszonállatai. Ugyanakkor a tudományos közösség figyelmeztet: ezek a baktériumok – akárcsak más mikroorganizmusok – hordozhatnak antibiotikum-rezisztenciáért felelős géneket (úgynevezett ARG-kat), amelyek más baktériumokra is átterjedhetnek. Ez pedig akár a gyógyszeres kezelések hatástalanságához is vezethet emberekben és állatokban egyaránt.
A tanulmány szerzői fejlett metagenomikai elemzéssel – vagyis teljes genetikai állományok szekvenálásával – vizsgálták meg a Magyarországon alkalmazott baromfi-probiotikumokat. A kutatás egyik fő célja az volt, hogy feltérképezzék, jelen vannak-e és milyen mennyiségben az antibiotikum-rezisztencia gének ezekben a készítményekben, valamint hogy ezek hordozása mobilis genetikai elemekhez (plazmidokhoz, bakteriofágokhoz) köthető-e. A kutatók öt különböző terméket vizsgáltak: ezek közül kettő Bacillus nemzetségbe tartozó fajokat, három Enterococcus faecium baktériumot, két termék Lactobacillus plantarum törzset és két termék Pediococcus acidilactici törzset tartalmazott.
Az eredmények azt mutatták, hogy a Bacillus-alapú probiotikumokban volt megfigyelhető a legtöbb rezisztenciagén, addig a többi készítmény jóval kevesebb ARG-t is hordozott. Ezek közül azonban egy sem kapcsolódott mobil genetikai elemekhez, így elméletileg nem képesek más baktériumoknak átadni ezeket a tulajdonságokat.
A kutatás eredményei fontos üzenetet hordoznak: a probiotikumok alkalmazása önmagában hasznos, de figyelemmel kell kísérni a készítmények genetikai összetételét, hogy ne járuljanak hozzá akaratlanul is az antibiotikum-rezisztencia globális terjedéséhez.