Egy 2025-ben megjelent tanulmányban Rumer, Gere és kutatótársaik azt vizsgálták, hogyan lehet megvédeni sertés és kutya eredetű hámsejteket a bélrendszert fertőző baktériumok, például az E. coli és a Shigella flexneri okozta károsodástól – anélkül, hogy közvetlenül ezeket a baktériumokat támadnák meg. A kutatók egy olyan megközelítést választottak, amely nem a kórokozókra, hanem az emlőssejtek egyik fontos enzimére, a furinra irányul. Ez az enzim segít abban, hogy a baktériumok egyes mérgező anyagai, toxinjai kifejtsék hatásukat. Ha azonban ezt az enzimet gátolják, a méreganyagok kevésbé tudnak kárt okozni a sejtekben. Laboratóriumi körülmények között –bél- és vesehámsejtek felhasználásával – a kutatók több furint gátló anyagot tanulmányoztak. Azt tapasztalták, hogy ezek az anyagok valóban csökkentették a sejtkárosodást, gyulladást és oxidatív stresszt, amelyet a baktériumok által kibocsátott toxinok okoztak. Ez az eljárás azért lehet ígéretes, mert nem magát a baktériumot pusztítja el, így az kevésbé tud ellenállóvá válni, mint az antibiotikumokkal szemben. A kutatás tehát egy új irányt mutat a bélfertőzések kezelésében, különösen most, amikor egyre nagyobb problémát jelent a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállása.