A kutatás során a magyarországi pulykatelepeken előforduló Clostridium perfringens nevű baktériumot vizsgálták. Ez a baktérium általában jelen van az állatok bélrendszerében, de bizonyos körülmények között súlyos megbetegedést, például nekrózisos bélgyulladást okozhat. A tanulmány célja az volt, hogy feltérképezze ezen baktériumok antibiotikum-érzékenységét, valamint toxintermelő képességét – vagyis azt, hogy milyen betegségeket előidéző géneket hordoznak.
A vizsgálat során 1486 törzset gyűjtöttek be egészséges pulykákból, különböző magyarországi régiókból. A laboratóriumi elemzések kimutatták, hogy a legtöbb baktérium a természetben gyakran előforduló toxintermelő génekkel rendelkezik, az alpha toxin termelésért felelős gén az összes izolátumban azonosítható volt, a beta toxin (24,0%), a beta2 toxin (15,8%), a netB toxin (3,4) és az epsilon toxin (2,7%) termelésért felelős gének is kimutathatóak voltak, amelyek a madarakban előforduló megbetegedések szempontjából kiemelten fontosak.
A rezisztenciavizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a Clostridium perfringens törzsek többsége (87,7%) érzékeny volt amoxicillin antibiotikumra. Ugyanakkor aggodalomra %)ad okot, hogy a magas rezisztens linkomicinre (88,4%), vagy a nagymértékű rezisztencia klindamicinre (56,2%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy ezeknek a szereknek a túlhasználata elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését, ami nehezíti a későbbi kezeléseket.
Összefoglalva, a tanulmány fontos adatokkal szolgál arról, hogy milyen toxintermelési profillal és antibiotikum-rezisztenciával bírnak a baromfiállományban megtalálható Clostridium perfringens baktériumok. Ez segíthet a jövőbeli megelőző intézkedésekben és hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez is.